Keresztény szemmel

Hozzászólás a cikkhez

Egy orosz szekta tagjai szerint 2008 májusában érkezik el a világvége. A huszonkilenc tagú csoport tagjai – köztük négy gyermek – egy barlangba húzódtak be, és azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják magukat, ha a rendőrség megostromolja őket – hangzott a hír a rádióban a múlt év végén.

A világvége, avagy az Armageddon várása nem új keletű. Világszerte újra meg újra szárnyra kaptak és kapnak találgatások arra nézve, mikor és hogyan érkeznek el az utolsó idők. Ha a megjelölt időpontban a pusztulás mégis elmarad, mindig akad valami magyarázat a tévedésre. Ami minden ilyen közösség esetében azonos, az a „mindenható” vezető személye. Mindenki aláveti magát akaratának, parancsainak. Engedelmességük jutalma azonban egyetlen esetben sem a boldogság és a gondtalan lét, hanem az anyagi természetű kifosztottság és a lelki megnyomorodás.

Egy szektákkal foglalkozó tanulmány szerint a csatlakozó tagok többsége csalódott mindazon értékekben, amelyek eladdig fontosak voltak a számára. Az új vallásalapítók ezt a hiányt igyekeznek pótolni és a meglévő űrt így vagy úgy betölteni.

A hit- és célnélküliség pontos és fájdalmas leírását olvashatjuk a huszadik század egyik legnagyobb költőjének, a december 3-án hetven esztendeje elhunyt József Attilának a Kiáltozás című versében: „Jaj, szeressetek szilajon, / hessentsétek el nagy bajom! / Eszméim közt, mint a majom / a rácsok közt le és föl, / vicsorgok és ugrándozom, / mert semmit nem hiszek s nagyon / félek a büntetéstől.”

Az Isten ítéletétől és büntetésétől való félelem gyötrelemmel jár, de Krisztus miatt, aki halálra adatott bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért, megszabadulhatunk ettől a fajta rettegéstől. Isten irántunk való szeretete kiűzheti a világ, illetve a magunk elmúlásával kapcsolatos félelmeinket (1Jn 4,18). Lelkének vezetése alatt napjainkban sem kell rettegnünk a létbizonytalanságtól, a magánytól, a betegségektől vagy épp a természeti katasztrófáktól, a végső időktől.

Az Úr Jézus Krisztusért naponta ad erőt, begyógyítja sebeinket, és választ ad minden bennünket kínzó kérdésre. Megőrzi követőit, és Krisztus Jézus napjára elvégzi a bennük elkezdett jó munkát (Fil 1,6), hogy megláthassák mindazt, „amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett”. Mindazt, amit Isten az őt szeretőknek készített (1Kor 2,9).

GaZsu

::Nyomtatható változat::