Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Fogadás a városházán. Az előtérben (balról jobbra): Balicza Iván, Horst Förther és D. Szebik Imre.

Sokrétû és eleven testvéri viszony fûzi össze a Bajorországi és a Magyarországi Evangélikus Egyházat. Tizenhat éve írták alá az együttmûködésüknek keretet adó szerzõdést, azonban a szépen, lassan terebélyesedõ kapcsolat már akkor gazdag múltra tekinthetett vissza. A gyülekezeti „testvérpárok” közül Budavár és a nürnbergi St. Sebald kapcsolata a legidõsebb. Az erre emlékezõ jubileumi ünnepségre október 23. és 26. között a bajorországi városban került sor.

1983-ban nyolctagú magyar ökumenikus delegáció látogatott el Nürnberg városába, ahol Ökumenische Tage elnevezéssel helyi keresztények magyar vendégeikkel közös teológiai konferenciát tartottak. Ez a találkozás – megelõzve a Lutheránus Világszövetség 1984. évi világgyûlését – alkalom volt egymás kölcsönös megismerésére. A magyar delegációt D. dr. Nagy Gyula püspök vezette.

A következõ években egyre színesebbé és elevenebbé vált a testvérkapcsolat. Rendszeresen látogatták egymást lelkészek, presbiterek, egyházzenészek, fiatalok. E látogatások hatása rövidesen túllépte a gyülekezet határait, és másokat is inspirált a kapcsolatfelvételre. Így szövõdött testvéri kötelék a Deák Téri Evangélikus Gimnázium és a neuendettelsaui Laurentius-Gymnasium között is, amint a jubileumi találkozón egy beszélgetésben felidézte dr. Gerhard Pfeiffer akkori iskolaigazgató és Sólyom Anikó tanárnõ.

A budavári küldöttség mintegy harminc tagja D. Szebik Imre nyugalmazott püspök és Balicza Iván budavári igazgató lelkész vezetésével érkezett Nürnbergbe. Az ünneplõket Horst Förther nürnbergi polgármester fogadta a városháza dísztermében.

Mindkét gyülekezet tagjai élményekben, eseményekben gazdag közös útra tekinthettek vissza. E sorok írója – mint e testvérkapcsolatért felelõs teológus – áhítatában mindemellett utalt arra, hogy a találkozó lényege nemcsak a visszaemlékezés, hanem a jövõbe tekintés is. Fontos tudatosítani, hogy ez a jubileumi összejövetel a testvérkapcsolat jövõjének alapja is.

A szombat délután zajlott jubileumi fogadáson közel százan ünnepelték a negyedszázados együttmûködést. Julia Rittner-Kopp lelkésznõ megnyitója után D. Szebik Imre számolt be az 1983-as delegáció egyik tagjaként a gyülekezetek „eljegyzésérõl”. Balicza Iván a testvérkapcsolat mai jelentõségérõl osztotta meg gondolatait a jelenlévõkkel.

Minden nemzedékbõl érkeztek képviselõk az ünnepségre. Akik annak idején elkezdték az együttmûködést, most stílusosan „ezüst” hajviselettel érkeztek. Emlékeket, kincseket hoztak magukkal, és életteli bepillantást engedtek abba, mi tette számukra fontossá a kapcsolatot. Az egybegyûltek külön is hálájukat fejezték ki a presbitériumokat képviselõ dr. Stúr Dénesnek és Christian Dannenfeldtnek, akik évtizedekig támogatták e testvér- gyülekezeti viszonyt.

Dr. Ludwig Markert, a Bajorországi Diakóniai Szolgálat elnöke és a partnerkapcsolatok egyik alapítója, valamint Gerhard Schorr igazgató lelkész betegség miatt sajnos nem vehetett részt az alkalmon, de nagy szeretettel köszöntötte az ünneplõket.

A találkozó utolsó napján tartott ünnepi istentiszteleten D. Szebik Imre nyugalmazott püspök, korábbi budavári esperes- lelkész hirdette Isten igéjét az 53. zsoltárról.

Bizony, fiatalok és felnõttek találkoztak. A testvérkapcsolati kötelék a generációk között is szorosabbra fonódott, és még jobban megismerhették egymást. Az idõsebbek e találkozó révén már jobban tudják, hogy kik örökölték a kapcsolatot, a fiatalabbak pedig jobban tudják, hogy milyen úton került kezükbe az a kincs, amely szélesítette látókörüket, és amelynek barátságokat is köszönhetnek.

Isten áldását kérve vágunk neki a jövõnek. Igaz, hogy az ötvenedik évforduló megünneplésére már most megszülettek az elsõ ötletek, de persze rendszeresen fognak találkozni a jubileumokon kívül is, egymással és egymásért imádkozni, egymást erõsíteni hitben.

Holger Manke

::Nyomtatható változat::