Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Kõ kövön marad vagy nem marad? Ha marad, mitõl, miért marad? És hogyan lehetnek a kövekbõl élõ kövek? Ilyen kérdések foglalkoztatták a felügyelõk – immár kilencedik alkalommal megrendezett – országos konferenciájának résztvevõit. A november 7. és 9. között a hagyományokhoz híven ezúttal is a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban megtartott találkozó fõ témája idén az evangélikus megújulás stratégiája volt.

Több mint hetven szolgatársát köszönthette Prõhle Gergely országos felügyelõ, aki megnyitóbeszédében napjaink egyre kiszámíthatatlanabb módon változó világáról beszélt. Utalt a lelki biztonság és az anyagi bizonytalanság között húzódó feszültségre, az egyház megmaradásának és gyarapodásának feltételeként pedig az élettelen kövek élõvé tételét jelölte meg. Ez utóbbihoz kíván támpontokat nyújtani az Élõ kövek egyháza címet viselõ stratégia.

A kezdeményezés elõzményeit és a stratégiának az idei nyárra elkészült elsõ, vitaindító – a http://strategia.lutheran.hu/ honlapon bárki számára hozzáférhetõ és olvasható – változatának legfontosabb gondolatait az országos felügyelõ és Bogdányi Gábor, a stratégiát elõkészítõ munkacsoport egyik tagja foglalta össze a jelenlévõknek. A szépszámú hozzászólás és kérdés után párhuzamosan öt kis csoportban öt különbözõ stratégiai munkaágról – Bogdányi Gáborral a személyi erõforrásokról, Kovácsné Tóth Mártával a spiritualitásról, Marton Tamással az ifjúságról, Tencz Károllyal a gyülekezeti diakóniáról, Erdélyi Károllyal pedig a gyülekezeti stratégiakészítésrõl – beszélgettek a résztvevõk. (A kis csoportos beszélgetésekrõl a szomszédos hasábokon olvashatnak néhány gondolatot. – A szerk.)

Az „élõ kövek egyházának” egy irigylésre méltó és követésre érdemes példájával, a Szombathelyen folyó gyülekezetépítési és diakóniai munkával Gregersen- Labossa György lelkész és Breznovits István felügyelõ diavetítéses beszámolójából ismerkedhettek meg a gyülekezetek világi vezetõi.

A szó eredeti értelmében vett kövekrõl Fabiny Tamás püspök – még péntek este – Megszentelt terek, Benczúr László építészmérnök, az Északi Egyházkerület felügyelõje pedig – már szombat délután – Gondolatok az épített környezetrõl, felelõsségünkrõl és lelkiségünkrõl – És mit kezdjünk a kövekkel? címmel tartott elõadást. A stílusukban különbözõ, de tartalmukban nagyon hasonló és egymásra épülõ referátumokban többek között megfogalmazódott: nem önmagukban a templomkövek a szentek és sérthetetlenek, hanem a templomfalak közötti történések teszik igazán azzá õket.

Az elõzetes elképzelések szerint a folytatásban az egyházi ingatlanok állapotáról és a távlatos ingatlangazdálkodásról kaptak volna képet a résztvevõk. Végül azonban – tekintettel a téma aktualitására – Horváth Csaba építészmérnök, ingatlanszakértõ rövid tájékoztatójában és az azt követõ „kérdezz-felelekben” egyházunk Üllõi úti székházának jövõje került a figyelem középpontjába. A felügyelõk elsõ kézbõl, az elsõk között ismerhették meg annak a szakértõi véleménynek a tartalmát – illetve az abban részletesen bemutatott öt lehetséges „forgatókönyvet” –, amely alapján az illetékes bizottságok és az országos presbitérium javaslata után a zsinat november 27-én (várhatóan) döntést hoz az ügyben.

Az elmúlt évekhez hasonlóan egyházunk püspökei idén is igei szolgálatukkal gazdagították az egyébként is tartalmas programot. Fabiny Tamás és Gáncs Péter egy-egy áhítat, Ittzés János pedig a záró istentisztelet keretében szólt a Szentírás egy-egy, a kõ motívumot is valamiképpen magában foglaló szakaszáról. Utóbbi alkalmon az elnök-püspök 1Pt 2,4–6 alapján így fogalmazott: „Élõ kövekbõl épül a hajlék, amelynek fundamentuma az örök élõ kõ, Jézus Krisztus.”

– Vitális –

::Nyomtatható változat::