Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Dr. Schultheisz Emil professzor – gazdag életútja elismeréseként – Magyar Örökség Díjat vehetett át szeptember 20-án.

Budapesten született 1923-ban. Diákkora kalandos, izgalmas volt; mivel katonatiszt édesapját nagyon gyakran áthelyezték, tanulmányait több helyütt végezte. Elemibe Budán, Cegléden és Pesten járt. 1934-tõl két évig a budapesti fasori evangélikus fõgimnázium tanulója volt. A harmadik osztályt Szegeden járta, negyediktõl pedig – kitûnõ eredménnyel – a soproni evangélikus líceumban tanult, két rövidebb kitérõvel. „Az ötödik elsõ felében egy kiruccanást tettem Munkácsra – nyilatkozta –, mert akkor foglaltuk vissza a Felvidéket…” Édesapja õrnagyként vonult be ezredével Munkácsra. Itt az ifjú Schultheisz a magyar tannyelvû állami gimnáziumba járt, majd visszament Sopronba. Mivel édesapját Párkányba vezényelték, fél évet Esztergomban, a bencés gimnáziumban töltött, majd visszakerült a líceumba. Nem egy kiváló tanára volt, a Fasorban például tanította õt Mikola Sándor, a neves fizikatanár, az iskola igazgatója, az Akadémia tagja.

Egyetemi tanulmányait is több helyütt végezte. 1942-ben bölcsészetet tanult Kolozsváron, majd átkerült Debrecenbe, az orvosi egyetemre. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1949-ben. Mint belgyógyász beosztott orvosként, majd osztályvezetõ fõorvosként dolgozott, 1970-tõl a Központi Állami Kórház (a „Kútvölgyi”) igazgató fõorvosa volt.

1972–74-ben egészségügyi miniszterhelyettesi, illetve államtitkári pozíciót töltött be. 1974-tõl 1984-ig – nyugdíjazásáig – egészségügyi miniszter volt. Nem akart elszakadni a betegeitõl, úgy fogadta el a miniszteri posztot, hogy mellette megtarthassa a kórházi kórtermet, illetve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatói tisztét. Nyugdíjazását követõen egyetemi tanár, majd tanszékvezetõ lett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem orvostörténeti tanszékén.

Mint az orvostörténeti múzeum igazgatója 1963-ban ismerte meg dr. Antall Józsefet, a késõbbi miniszterelnököt. Mikor Schultheisz volt az egészségügyi miniszter, õ nevezte ki Antallt a múzeum fõigazgatójává. Antall miniszterelnöksége idején is állandó kapcsolatban voltak egymással. A kormányfõ 1993. december 12-én, délután öt órakor a Kútvölgyi kórházban, a professzor kórtermében hunyt el.

Schultheisz nevéhez számos orvostörténeti tárgyú könyv és nagyszámú publikáció fûzõdik.

Gõcze Tibor

::Nyomtatható változat::