Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 46
- Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Hozzászólás a cikkhez
Oratio oecumenica
Mennyei Édesatyánk, megindult lélekkel visszük eléd
most könyörgésünket! Barátaink elvesztették házukat,
gyülekezeti testvérek elvesztették munkájukat. A
szomszédban élõ idõsebb házaspár elvesztette minden
eddigi megtakarítását. Úgy tûnik, most mindenki veszít
valamit, és alapjaiban rázkódik meg az életünk. Ez
félelemmel tölt el bennünket. Milliók sorsa vált bizonytalanná
az egész világon. Mindenhol csak ezt hallani:
válság, hiány, nehézség, leépítések, megszorítások. S
mi jöhet még ezután? Mindenki nagy odaadással dolgozik,
mégis minden megy tönkre, hullik szét, válik értelmetlenné.
Most derül ki, hogy eddig tévúton jártunk? Hogy
amiben eddig hittünk, az csak bálvány, szerencse vagy
végül is önmagunk?! Hogy szavunk csak jól csengõ, tetszetõs
bölcselkedés, de nem hallgattunk rád, Atyánk,
mert nem az életrõl, a szabadulásról szólunk?
Pedig te mondtad, hogy ez fog történni, ha nem benned
bízunk, ha nem vagyunk engedelmesek. A kapzsiság
és a mohóság bemocskolja a szívet. A hazugság, az
önzés, az ügyeskedés elszakít tõled, Urunk. Igazad volt.
Nekünk pedig nem volt igazunk, amikor azt költöttük,
ami nem a miénk. Nem volt igazunk, amikor nem
vettük komolyan igédet. Nem volt igazunk, amikor elfordultunk
az éhezõtõl, a szomjazótól, hátat fordítottunk
a szükséget szenvedõnek, és csak magunkra gondoltunk.
Amikor nem imádkoztunk.
De mi lesz most? Mert most baj van! Már mi is érezzük.
Ki tudnál hozni valami jót ebbõl a fejetlenségbõl?
Persze, hogy tudsz! Te mindig tudsz! Kivezetted a
szolgaságból a rabszolga népet is. Romokból építettél
föl templomot. Te voltál az, aki viharos hullámokat
csendesített el. Ez a rendetlenség a te rendedre vár! A te
Lelkedre, szabadítására vár! Ahogyan a mi lelkünk is.
Adj nekünk megtérést! Adj nekünk alázatos és engedelmes
szívet, mert ezt csak te tudod megadni. Mert a
megoldás egyedül te vagy. Bocsáss meg nekünk!
Benned reménykedve imádkozunk nemcsak önmagunkért,
hanem egyházi vezetõinkért is. Adj nekik látást
és bátorságot, hogy tetszésed szerint merjék vezetni
népedet! Kérünk világi vezetõinkért: adj nekik megtérést,
hogy belátva a te igazságodat tudják kormányozni
nemzetünket. Fordítsd el figyelmünket önmagunkról,
hogy jobban odafigyelhessünk a ránk bízottakra.
Tekints betegeinkre és a szomorkodókra, hogy
benned reménykedve erõsödhessenek meg.
Így visszük eléd minden gondolatunkat, mert megígérted,
hogy nem hagyod el népedet, hanem megõrzöd
a világ végezetéig, amikor elhozod országodat,
melyet a téged szeretõknek készítettél szent Fiad, Jézus
Krisztus által. Ámen.
::Nyomtatható változat::
|