Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A szó szoros értelmében kiemelkedõ alkotást avattak fel november 9-én Rákospalotán. Dombormûvön, pontosabban frízen sorakoznak a magyar evangélikus egyháztörténet nagy alakjai, sok hányattatás után remélhetõleg most már végleges helyükön.

A magyarországi evangélikusság régóta melengetett tervét – hogy Luther Mártonnak szobrot állítson – évszázadokig a Habsburg- uralom, 1917-ben az elsõ világháború, 1927-ben pedig a gazdasági viszonyok hiúsították meg. Egyházunk zsinata végül 1937-ben meghozta a döntést: Luther halálának négyszázadik évfordulójára, 1946-ra a Deák téren állítsanak emlékmûvet a reformátornak. 1938-ban gyûjtést szerveztek, és pályázatot hirdettek.

Hetvennégy pályamû érkezett be, a megbízást Lux Elek szobrászmûvész nyerte el. Terve szerint a szobrot U alakban fríz vette volna körül, rajta a magyar evangélikus egyháztörténet, illetve a külhoni evangélikusság kiemelkedõ alakjaival – összesen huszonnyolccal –, Kossuth Lajostól Berzsenyin át Papp-Váry Elemérnéig. A szobrász váratlan halála után 1941-ben Gregersen Hugóné Lux Alice folytatta a Luther-szobor és a dombormûvek elkészítését.

Az emlékmû 1944 tavaszára tervezett felállítását a gyakori légitámadások miatt elhalasztották, 1945 után pedig a politikai viszonyok nem tették lehetõvé, hogy a Luther-szobor közterületre kerüljön. Több mint egy évtizeden át raktárban hevert a félig kész szobor és a reliefek, mígnem Keken András javaslatára 1957-ben a Deák téri gyülekezet udvarán állították fel õket. A Luther-szobrot az eredeti tervek alapján egész alakossá kiegészítve a reformátor születése ötszázadik évfordulójának, egyben a Lutheránus Világszövetség 1984. évi budapesti világgyûlésének alkalmából állították föl 1983-ban Zuglóban, a teológiai akadémia udvarán.

A szobor ott is maradt, az addig hányatott sorsú reliefeket pedig 2005-ben – Bolla Árpád lelkész javaslatára – a rákospalotai szeretetotthon fogadta be. Id. dr. Fabiny Tibor egyháztörténész és az Evangélikus Országos Levéltár segítségével azonosították a dombormûvön ábrázolt alakokat, majd márványtáblára vésték a nevüket. Csupán huszonnégy név szerepel rajta, mivel a fríz két részletét beépítették a Deák téri épület falába, egy további részlet pedig, melyen Petrõczi Kata Szidónia keresztel egy gyermeket, eltûnt.

A szoborcsoport felállítási munkáit a rákospalotai presbiterek és az egyházközség lelkésze végezték, a költségeket az áldozatkész gyülekezet vállalta.

Sok hányattatás után végül a rákospalotai szeretetotthon gyönyörû kertjében, a Kistemplom mögött avatták fel múlt vasárnap az emlékmûvet. Az ünnepi istentiszteleten Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora hirdette Isten igéjét, a liturgiában Bátovszky Gábor rákospalotai lelkész, teológushallgatók és a gyülekezet kórusa vettek részt. Az átadóünnepségen Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója és Reuss András professzor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének vezetõje, a Magyarországi Luther Szövetség tiszteletbeli elnöke mondott avatóbeszédet, majd a gyülekezet képviselõi megkoszorúzták az emléktáblát.

Szeverényi Ágnes

::Nyomtatható változat::