ÉnekKincsTár

Hozzászólás a cikkhez

Az egyházi esztendõ utolsó vasárnapja örök élet vasárnapja. Az ünnep graduálénekének – Harsány szó kiált az éjbe (EÉ 493) – szövege még biztosan nagyon sokakban a Keresztyén énekeskönyv alapján él: „Vigyázzatok, azt kiáltják / Az õrállók s zengjen imádság. / Sion, közelg a nagy király!” (588) Énekünk régi szöveghasználata rögtön a mondat elején, az elsõ szóban rávilágít a vasárnap mondanivalójára: Vigyázzatok! Vigyázzatok, Krisztus egyháza, készüljetek fogadására, legyetek készen!

Az utolsó idõ végén ítéletre jön az Úr. A vasárnap igéi ezt a tartalmat fejtik ki. Kettõs érzés alakul ki a hívõben. Nem titkolt reszketés tölti el a szíveket, hiszen aki menyegzõ örömébe viszi reá várakozó menyasszonyát, egyben ítéletre jön. De a reszketés mellett túláradó öröm kap helyet: „Nem fénylett még a szem, / Nem lángolt a szív sem / Ily örömtõl! / Ujjongjunk hát, / Mondjunk hálát, / Vég nélkül víg halleluját!” (EÉ 493,3)

A menyasszony maga az egyház, akitõl Ura, Krisztus azt várja, hogy a várakozás idejében készültségben, Szentlélekben éljen. Errõl a tanításról szól az ünnep evangéliuma (Mt 25,1–13) teljes egységben az epistolával (2Pt 3,3–13). „Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a võlegény! Jöjjetek a fogadására!” – olvashatjuk (Mt 25,6), s errõl énekelünk az elsõ versszakban: „Harsány szó kiált az éjbe: / »Föl! Ébredj, Jeruzsálem népe! / Kit vártok, itt van már közel!« / Kürt ád jelt: »Jöjjetek, hívek! / Hol, merre vagytok, okos szüzek? / Épp éjfél van, sietni kell. / Jön már a võlegény. / Lobogjon fáklyafény! / Halleluja! / Mily menyegzõ, / Üdvöt szerzõ, / Vár reátok, mihelyt megjõ!«”

Az ének szerzõje Philipp Nicolai (1556–1608); idén október végén volt halálának négyszázadik évfordulója. Nicolai evangélikus lelkészként 1596-ban került Unnába, egy kis vesztfáliai városba. Örült új megbízatásának, de mint hamar kiderült, igen nehéz idõszak elõtt állt. Beiktatása után pár hónappal tört ki a város történetének talán legnagyobb pestisjárványa. Tíz hónap alatt ezernégyszáz ember halt meg. Nicolai fõ szolgálati területe a temetõ volt. A legborzalmasabb hetekben elõfordult, hogy egy nap alatt harminc embert kellett temetnie. Ezenközben természetesen saját maga is életveszélyben volt. Ez a feladat s az átélt hetek, hónapok borzalmai fordították minden gondolatát a halál és az örök élet témaköréhez.

A pestises idõszakban – Nicolai saját sorai szerint – legtöbbször semmilyen külsõ segítsége nem volt a betegség ellen, egyedül az állhatatos és folyamatos imádkozás. S ahogy írja, ekkor vált számára mindent átható jelentõségûvé a következõ igehely: „…mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk.” (Róm 14,8)

Nicolai kis könyvet is megjelentetett, melynek magyar címe így hangozhat: Örök élet örömének tükrében. E kötet függelékében jelent meg két híres éneke, mai graduálénekünk és a Szép, fényes Hajnalcsillagom (EÉ 361).

Dallamszerzõként is Nicolai nevével találkozunk, s ha közelebbrõl vizsgáljuk a két dallamot és verset, felépítésbeli, szerkezeti azonosságot találunk. Mindkét alkotás eleje három részre tagolódik, majd ez megismétlõdik. Ezután rövid dallamsorok következnek, végül nagy ívû lezárás.

E két ének szövegével és dallamával együtt lutheránus énekkincsünk legjavához tartozik; sõt volt olyan kor, mely ezeket az énekeket a korálok királyának és királynõjének tartotta!

A Harsány szó kiált az éjbe és a Szép, fényes Hajnalcsillagom dallamnak számtalan feldolgozása született mind a kórus-, mind az orgonairodalomban. Itt csak két mûvet emelek ki, Johann Sebastian Bach Wachet auf, ruft uns die Stimme címû kantátáját (BWV 140) és Max Reger Wie schön leuchtet der Morgenstern címû hatalmas korálfantáziáját.

Ige, igére épülõ vers, gyönyörû dallam, megküzdött élethelyzet csodálatos egységét élhetjük meg örök élet vasárnapján. „Lant, kürt, hárfa zeng a mennyben, / Az égi karban, angyalnyelven / Zeng már feléd a glória. / Minden gyöngykapu kitárva, / A trónnál angyalok közt állva, / Áld énekünk, Isten Fia!” (EÉ 493,3)

W. Kinczler Zsuzsanna

::Nyomtatható változat::