Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 39
- A Kárpát-haza temploma a magyar nép erejéből és hitével épül
Kultúrkörök
Hozzászólás a cikkhez
A Kárpát-haza temploma a magyar nép erejéből és hitével épül
Ahogy a kemence a búzaszemekből kenyeret éget, ugyanígy érleli eggyé az ide látogató lelkeket felekezeti hovatartozástól függetlenül ez a búzaszem alaprajzú, kemence alakú templom.
Kicsi templom épül Verőce mellett, a Katalin-völgyben immár hatodik hónapja. Isten és ember hajléka. Isten háza, ahol az ember békére, nyugalomra, szeretetre, belső hitre és a Mindenhatóra talál. Kőre kő épül, a szeretetforrás pedig még több szeretetet gyűjt.
Sorra érkeznek az önkéntes adományozók, e cikk szerzője szemtanúja, amikor megérkeznek a szkíta motorosok. Ki követ pucol, ki a területet tisztítja meg a gaztól. A szkíta motorosok erejüket, munkájuk verítékét áldozzák a templom köveinek falaiba.
Maczkó Mária népdalénekes két angyalszoborral és tiszta hangjával érkezett a napokban. A Mikes International művészeti, irodalmi és tudományos folyóirat munkatársai, Farkas Florian és felesége, Vaday Ágnes református tiszteletes két gyermekükkel és a nagymamával egyenesen Hollandiából, Hágából utaztak Verőcére. Ahol magyarok élnek, mindenhol nyomot kellene hagyni egy ehhez hasonló templomocskával – mondja a református lelkésznő.
Másnap Klopfer Győző váci bútor- és fajátékkészítő mester adománya érkezik, egy hatalmas, akácrönkből és fenyőből készített fedett pad a megfáradóknak. A négygyermekes családapa tiszta kék szeme ragyog. Kérdésemre hangsúlyozza: örül, hogy ennyivel hozzájárulhat a majdani templomba érkezők kényelméhez. Mint kiderült, legkisebb gyermekét, aki jelenleg egy hónapos, ebben a templomban szeretné megkereszteltetni. Harmadnap megérkezik Juhász Árpád, az Erdélyi Gyülekezet presbitere, aki egész délelőtt követ pucol. Nincs megállás. Kőre kő kerül, Isten temploma pedig épül.
A templomépítő Bethlen Farkas, Verőce polgármestere pedig mindenkit szeretettel fogad. A templomépítés folyamatában persze elsősorban nem a polgármester, hanem a hívő ember szeretete és hite nyilvánul meg. Vallomásában így rögzítette a születés pillanatát: „Verőce a Dunakanyar egyik szép települése, ahol élek és dolgozom. Állok a Katalin-pusztára vezető út mentén, a Lósi-völgyben, és tekintetem megakad egy erdővel borított kis hegyecskén. Hosszan nézem a helyszínt, és valami megindul a lelkemben. Kicsi népünk morálisan nagyon mélyre süllyedt – a tisztesség, a becsület, a hazaszeretet és a munka területén. Oly mélyre, hogy az ember már nem tud mit tenni, azt gondolja, csak szakrálisan történhet valami. Népünk felemelkedéséért viszont imádkozni tudunk. Építsünk hát egy templomot – a Kárpát-haza templomát –, ahol állandóan összegyűlhetünk és imádkozhatunk hazánk feltámadásáért.”
A Kárpát-medencét karéj formában körbeölelő hegyvonulatok varázslatos tájat és embereket őriznek. Ugyanígy szeretné őrizni és eggyé kovácsolni az itt élőket ez a pici istenhajlék a dombtetőn a fák között megbújva, akár a kovász, mely szinte láthatatlanul érleli a kenyér tésztáját.
Nem is olyan régen a „mindennapi kenyeret” mindenki maga sütötte kemencéjében. Nem is olyan régen a búzát, mely minden egyes szemében Krisztus arcát hordozza, „életnek” hívtuk. Ahogy a kemence a búzaszemekből kenyeret éget, ugyanígy érleli eggyé az ide látogató lelkeket felekezeti hovatartozástól függetlenül ez a búzaszem alaprajzú „kemencetemplom”.
Az egyszerű, hófehér falak között és a boltozat alatt színes üvegablaksor feszül majd, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítőművészete jelenik meg fénybe öltöztetve. Középpontban az álmában égbe emelt Emese, akitől a monda szerint az Árpád-ház származik, mely család négyszáz éves uralkodása alatt a legtöbb szentet adta Európának és a világnak.
Van tehát kikre büszkének lennünk történelmünkből, de ugyanilyen büszkeséggel tölthet el minket az is, hogy itt és most szeretetből és összefogással megépülhet Isten háza – mondja Szűcs Endre és Tóth Péter, a templom két építőmestere.
A magyar zászló a 2009. március 21-i alapkőletétel óta ott leng a hegyecske tetőpontján. A Julianus Barát Alapítvány azóta megvásárolta a területet, kiépítette az elektromos hálózatot, és elkészítette a templom terveit. A templom a magyar nép közös erejéből és hitével épül. Bethlen Farkas és az önkéntes szervezők továbbra is segítséget kérnek kicsiktől és nagyoktól, fiataloktól és idősektől. Segít a szellemi és a fizikai munka, a tárgyi és a pénzbeli adomány, a szervezői tevékenység.
Bethlen Farkas, a templom megálmodója és építője nem sürgeti a munkálatokat, a Gondviselésre bízza a felépülés folyamatát, mert mint mondja, amíg idezarándokolnak az érdeklődők és a hívek, növekszik a szeretet, és egyre többfelé viszik e kicsi templom felépülésének csodáját és jó hírét. Bethlen Farkas elmondhatja Reményik Sándorral együtt: „Az én szívem is álmok temploma / És Isten minden templomban lakik.”
Frigyesy Ágnes
::Nyomtatható változat::
|