Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 39
- Koppenhágára figyel a világ
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
Koppenhágára figyel a világ
1. A konferencia városa
Koppenhágai klímacsúcs. Leggyakrabban így emlegetik, bár van sokkal hosszabb és hivatalosabb neve is. Tart a visszaszámlálás, és ahogy fogy az idő 2009. december 8-ig, nőnek az elvárások. Megállítható a globális felmelegedés? Ezt a témát mi sem kerülhetjük ki.
Koppenhágában a decemberi konferenciának otthont adó Bella Center előtt meghökkentő méretű, körülbelül hatvan méter magas szélturbina áll. Néhány méterrel arrébb egy olyan tizenöt-húsz méter magas oszlop, melynek déli, keleti és nyugati oldalát is napelemek borítják. Az épület előtt most is nagy a sürgés-forgás, valószínűleg a szervezők újabb meglepetéseket is tartogatnak. A szélturbina teljesítménye számottevő, ha még néhány „naposzlopot” is felállítanak, akkor szélcsendes időben is számíthatnak a megújuló energiákra.
A cél nyilvánvalóan az, hogy mindenki számára láthatóvá tegyék: lehet úgy energiát termelni, hogy az ne járjon szén-dioxid-kibocsátással, következésképpen ne változtassa meg a Föld éghajlatát. A következő hónapokban biztos fogunk róla hallani, hogy a konferencia energiaigényének hány százalékát biztosítják megújuló energiából.
Természetesen ha szigorú energiamérleget készítenénk, akkor azt is fel kellene vetni, hogy mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár a szélturbina vagy a napelemek gyártása és helyszínre szállítása. Ráadásul az is érdekes adat, hogy mennyi szén-dioxid kerül a levegőbe, miközben az ENSZ 192 tagállamának jó néhány állam- és kormányfője, szinte minden környezetvédelmi minisztere, több száz diplomatája és tanácsadója, több ezer szakembere, civil környezetvédője és újságírója, vagyis összesen több mint tizenötezer résztvevője Koppenhágába utazik és hazatér. Fogadok, lesz, aki ezt is kiszámítja majd.
Ám az mindenképpen örvendetes, hogy a klímacsúcsot olyan városban rendezik, ahol a társadalom érzékeny a környezetvédelmi kérdésekre. A tárgyalások menete valószínűleg nem ettől függ, de ha a delegációk kimozdulnak a konferencia-központból, olyan közegben találják magukat, ahol jó irányú változások kezdődtek.
A gazdag világban nem sok olyan főváros van, ahol az emberek el tudják képzelni a városi közlekedést autók nélkül. Koppenhágában télen-nyáron kerékpároznak és buszoznak, és ennek már megtapasztalták az előnyeit. Egy tipikus koppenhágai főúton egy sáv a kerékpárosoké, egy a közösségi közlekedésé, és csak egy marad az autósoknak. A mellékutcákról nem is beszélve, ott természetesen biciklivel lehet a leggyorsabban haladni. A szakemberek nagyjából ki tudják számítani, hogy az elmúlt évtizedek változásai következtében Koppenhágában mennyivel csökkent a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás. A helybeliek többsége is tudja, hogy aki leteszi az autóját, az a bolygó felmelegedése ellen tesz, de számukra legalább ennyire fontos, hogy sokkal jobb lett a város levegője, visszanyerték a közösségi tereket, kellemesebbé vált az élet.
Dánia a szélenergia-termelés országa, ezt messziről látni. Ha Malmőből a turista a Koppenhágába vezető óriáshíd felé néz, a tengerben könnyen felfedezheti a forgó széllapátokat. Összességében a szélenergia az ország energiaellátásának huszonöt-harminc százalékát biztosítja, de az arányt szeretnék jelentősen növelni. Ennek érdekében új formákkal is próbálkoznak.
A kikötő környékén gyönyörű ívben elrendezett tengeri szélpark egy szélszövetkezet tulajdona. Viszonylag kis tőkével is be lehet szállni a szélfarm tulajdonlásába, és részesedni lehet a megtermelt energiából. A nap- és biomassza-energiatermelés is növekszik, a kormányzati elképzelések szerint 2050-re az ország energiatermelését száz százalékban megújuló energiaforrásokból akarják biztosítani.
Hogy ettől ebben a pillanatban milyen távol állnak, azt jól mutatja, hogy egy civil szervezet javában szervezi azt a szeptember 26-i akciót, melynek célja egy koppenhágai szénerőmű bezárása. Dánia szénfogyasztása annak ellenére igen jelentős, hogy saját készleteik nincsenek. 2003-ban Dánia a világ hetedik legnagyobb szénfogyasztója volt. A szénerőművek egységnyi energiára eső szén-dioxid-kibocsátása pedig még a kőolajénál és a földgázénál is jóval nagyobb. A tüntetést szervezők nem bíznak abban, hogy a szén-dioxid- kibocsátási kvóták kereskedelmével a globális éghajlatváltozás lelassítható, majd megállítható.
Az 1997-ben nagy üggyel-bajjal tető alá hozott kiotói jegyzőkönyv 2012-ben lejár, pedig eredményei még alig voltak. Az elmúlt években sokat változott a világ helyzete. Az optimisták arra figyelnek, hogy az Egyesült Államok új kormánya kész komolyan venni a felmelegedés elleni küzdelmet; a szkeptikusok azt hangsúlyozzák, hogy India és Kína gazdasági növekedése – és ezzel együtt szén-dioxid-kibocsátása – hihetetlen mértékben megnőtt. Most az a cél, hogy létrejöjjön a koppenhágai jegyzőkönyv, amely reális esélyt ad a globális éghajlatváltozás megállítására.
Szerencsére egyre többen tudják, hogy milyen nagy a tét. Ha a következő tíz évben nem történik alapvető változás, a folyamatok valószínűleg ellenőrizhetetlenné válnak. És hallhatóbbá válik azoknak a hangja is, akik hangsúlyozzák: ha semmibe vesszük a társadalmi igazságosság szempontjait, nincs esélyünk.
Gadó György Pál
::Nyomtatható változat::
|