e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Kop­pen­há­gai klí­ma­csúcs. Leg­gyak­rab­ban így em­le­ge­tik, bár van sok­kal hosszabb és hi­va­ta­lo­sabb ne­ve is. Tart a vissza­szám­lá­lás, és ahogy fogy az idő 2009. de­cem­ber 8-ig, nő­nek az el­vá­rá­sok. Meg­ál­lít­ha­tó a glo­bá­lis fel­me­le­ge­dés? Ezt a té­mát mi sem ke­rül­het­jük ki.

Kop­pen­há­gá­ban a de­cem­be­ri kon­fe­ren­ci­á­nak ott­hont adó Bel­la Cen­ter előtt meg­hök­ken­tő mé­re­tű, kö­rül­be­lül hat­van mé­ter ma­gas szél­tur­bi­na áll. Né­hány mé­ter­rel ar­rébb egy olyan tizenöt-húsz mé­ter ma­gas osz­lop, mely­nek dé­li, ke­le­ti és nyu­ga­ti ol­da­lát is nap­ele­mek bo­rít­ják. Az épü­let előtt most is nagy a sür­gés-for­gás, va­ló­szí­nű­leg a szer­ve­zők újabb meg­le­pe­té­se­ket is tar­to­gat­nak. A szél­tur­bi­na tel­je­sít­mé­nye szá­mot­te­vő, ha még né­hány „nap­osz­lo­pot” is fel­ál­lí­ta­nak, ak­kor szél­csen­des idő­ben is szá­mít­hat­nak a meg­úju­ló ener­gi­ák­ra.

A cél nyil­ván­va­ló­an az, hogy min­den­ki szá­má­ra lát­ha­tó­vá te­gyék: le­het úgy ener­gi­át ter­mel­ni, hogy az ne jár­jon szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tás­sal, kö­vet­ke­zés­kép­pen ne vál­toz­tas­sa meg a Föld ég­haj­la­tát. A kö­vet­ke­ző hó­na­pok­ban biz­tos fo­gunk ró­la hal­la­ni, hogy a kon­fe­ren­cia ener­gia­igé­nyé­nek hány szá­za­lé­kát biz­to­sít­ják meg­úju­ló ener­gi­á­ból.

Ter­mé­sze­te­sen ha szi­go­rú ener­gia­mér­le­get ké­szí­te­nénk, ak­kor azt is fel kel­le­ne vet­ni, hogy mennyi szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tás­sal jár a szél­tur­bi­na vagy a nap­ele­mek gyár­tá­sa és hely­szín­re szál­lí­tá­sa. Rá­adá­sul az is ér­de­kes adat, hogy mennyi szén-di­o­xid ke­rül a le­ve­gő­be, mi­köz­ben az ENSZ 192 tag­ál­la­má­nak jó né­hány ál­lam- és kor­mány­fő­je, szin­te min­den kör­nye­zet­vé­del­mi mi­nisz­te­re, több száz dip­lo­ma­tá­ja és ta­nács­adó­ja, több ezer szak­em­be­re, ci­vil kör­nye­zet­vé­dő­je és új­ság­író­ja, vagy­is össze­sen több mint ti­zen­öt­ezer részt­ve­vő­je Kop­pen­há­gá­ba uta­zik és ha­za­tér. Fo­ga­dok, lesz, aki ezt is ki­szá­mít­ja majd.

Ám az min­den­kép­pen ör­ven­de­tes, hogy a klí­ma­csú­csot olyan vá­ros­ban ren­de­zik, ahol a tár­sa­da­lom ér­zé­keny a kör­nye­zet­vé­del­mi kér­dé­sek­re. A tár­gya­lá­sok me­ne­te va­ló­szí­nű­leg nem et­től függ, de ha a de­le­gá­ci­ók ki­moz­dul­nak a kon­fe­ren­cia-köz­pont­ból, olyan kö­zeg­ben ta­lál­ják ma­gu­kat, ahol jó irá­nyú vál­to­zá­sok kez­dőd­tek.

A gaz­dag vi­lág­ban nem sok olyan fő­vá­ros van, ahol az em­be­rek el tud­ják kép­zel­ni a vá­ro­si köz­le­ke­dést au­tók nél­kül. Kop­pen­há­gá­ban té­len-nyá­ron ke­rék­pá­roz­nak és bu­szoz­nak, és en­nek már meg­ta­pasz­tal­ták az elő­nye­it. Egy ti­pi­kus kop­pen­há­gai fő­úton egy sáv a ke­rék­pá­ro­so­ké, egy a kö­zös­sé­gi köz­le­ke­dé­sé, és csak egy ma­rad az au­tó­sok­nak. A mel­lék­ut­cák­ról nem is be­szél­ve, ott ter­mé­sze­te­sen bi­cik­li­vel le­het a leg­gyor­sab­ban ha­lad­ni. A szak­em­be­rek nagy­já­ból ki tud­ják szá­mí­ta­ni, hogy az el­múlt év­ti­ze­dek vál­to­zá­sai kö­vet­kez­té­ben Kop­pen­há­gá­ban mennyi­vel csök­kent a köz­le­ke­dés­ből szár­ma­zó szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tás. A hely­be­li­ek több­sé­ge is tud­ja, hogy aki le­te­szi az au­tó­ját, az a boly­gó fel­me­le­ge­dé­se el­len tesz, de szá­muk­ra leg­alább ennyi­re fon­tos, hogy sok­kal jobb lett a vá­ros le­ve­gő­je, vissza­nyer­ték a kö­zös­sé­gi te­re­ket, kel­le­me­seb­bé vált az élet.

Dá­nia a szél­ener­gia-ter­me­lés or­szá­ga, ezt messzi­ről lát­ni. Ha Mal­mő­ből a tu­ris­ta a Kop­pen­há­gá­ba ve­ze­tő óri­ás­híd fe­lé néz, a ten­ger­ben könnyen fel­fe­dez­he­ti a for­gó szél­la­pá­to­kat. Összes­sé­gé­ben a szél­ener­gia az or­szág ener­gia­el­lá­tá­sá­nak hu­szon­öt-har­minc szá­za­lé­kát biz­to­sít­ja, de az arányt sze­ret­nék je­len­tő­sen nö­vel­ni. En­nek ér­de­ké­ben új for­mák­kal is pró­bál­koz­nak.

A ki­kö­tő kör­nyé­kén gyö­nyö­rű ív­ben el­ren­de­zett ten­ge­ri szél­park egy szél­szö­vet­ke­zet tu­laj­do­na. Vi­szony­lag kis tő­ké­vel is be le­het száll­ni a szél­farm tu­laj­don­lá­sá­ba, és ré­sze­sed­ni le­het a meg­ter­melt ener­gi­á­ból. A nap- és bio­massza-ener­gia­ter­me­lés is nö­vek­szik, a kor­mány­za­ti el­kép­ze­lé­sek sze­rint 2050-re az or­szág ener­gia­ter­me­lé­sét száz szá­za­lék­ban meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok­ból akar­ják biz­to­sí­ta­ni.

Hogy et­től eb­ben a pil­la­nat­ban mi­lyen tá­vol áll­nak, azt jól mu­tat­ja, hogy egy ci­vil szer­ve­zet ja­vá­ban szer­ve­zi azt a szep­tem­ber 26-i ak­ci­ót, mely­nek cél­ja egy kop­pen­há­gai szén­erő­mű be­zá­rá­sa. Dá­nia szén­fo­gyasz­tá­sa an­nak el­le­né­re igen je­len­tős, hogy sa­ját kész­le­te­ik nin­cse­nek. 2003-ban Dá­nia a vi­lág he­te­dik leg­na­gyobb szén­fo­gyasz­tó­ja volt. A szén­erő­mű­vek egy­ség­nyi ener­gi­á­ra eső szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tá­sa pe­dig még a kő­ola­jé­nál és a föld­gá­zé­nál is jó­val na­gyobb. A tün­te­tést szer­ve­zők nem bíz­nak ab­ban, hogy a szén-di­o­xid- ki­bo­csá­tá­si kvó­ták ke­res­ke­del­mé­vel a glo­bá­lis ég­haj­lat­vál­to­zás le­las­sít­ha­tó, majd meg­ál­lít­ha­tó.

Az 1997-ben nagy üggyel-baj­jal te­tő alá ho­zott ki­o­tói jegy­ző­könyv 2012-ben le­jár, pe­dig ered­mé­nyei még alig vol­tak. Az el­múlt évek­ben so­kat vál­to­zott a vi­lág hely­ze­te. Az op­ti­mis­ták ar­ra fi­gyel­nek, hogy az Egye­sült Ál­la­mok új kor­má­nya kész ko­mo­lyan ven­ni a fel­me­le­ge­dés el­le­ni küz­del­met; a szkep­ti­ku­sok azt hang­sú­lyoz­zák, hogy In­dia és Kí­na gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dé­se – és ez­zel együtt szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tá­sa – hi­he­tet­len mér­ték­ben meg­nőtt. Most az a cél, hogy lét­re­jöj­jön a kop­pen­há­gai jegy­ző­könyv, amely re­á­lis esélyt ad a glo­bá­lis ég­haj­lat­vál­to­zás meg­ál­lí­tá­sá­ra.

Sze­ren­csé­re egy­re töb­ben tud­ják, hogy mi­lyen nagy a tét. Ha a kö­vet­ke­ző tíz év­ben nem tör­té­nik alap­ve­tő vál­to­zás, a fo­lya­ma­tok va­ló­szí­nű­leg el­len­őriz­he­tet­len­né vál­nak. És hall­ha­tób­bá vá­lik azok­nak a hang­ja is, akik hang­sú­lyoz­zák: ha sem­mi­be vesszük a tár­sa­dal­mi igaz­sá­gos­ság szem­pont­ja­it, nincs esé­lyünk.

Ga­dó György Pál

::Nyomtatható változat::