Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 33
- Határokon át Melanchthonnal
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Határokon át Melanchthonnal
Kiállításmegnyitó a Deák téren
Erdély, az Országos Széchényi Könyvtár, Szeged, Debrecen és a szarvasi Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó után augusztus 8-ától a Deák téri evangélikus templomban látható az immáron három éve vándorló Melanchthon-kiállítás. A határok legyőzése – Philipp Melanchthon európai jelentősége című tárlatot a délelőtti istentiszteleten szolgáló dr. Fabiny Tamás püspök nyitotta meg. A reformációi emlékbizottság elnökeként hangsúlyozta a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára való készülés jelentőségét, és megemlítette, mennyire szívén viselte Melanchthon Magyarország sorsát: „Alighanem életre szólóan meghatározta vonzalmát az a tény, hogy szülővárosában egy bizonyos Johannes Hungarus volt a tanítója.”
Az Europäische Melanchthon-Akademie Bretten legújabb nemzetközi kiállítását eredetileg az Európai Egyházak Konferenciája és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa által az erdélyi Nagyszebenben rendezett 3. ökumenikus találkozón mutatták be.
A forgatókönyv és katalógus német, holland, magyar és román közreműködéssel készült, az eredeti, német nyelvű anyagot Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója fordította.
A tizenhat általános információt tartalmazó tabló mellett négy az erdélyi, négy pedig a magyarországi vonatkozásokról tanúskodik – ez utóbbit dr. Keveházi Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Könyvtárának igazgatóhelyettese állította össze.
A történész köszöntőbeszédében elmondotta: „A 16–18. században Melanchthon a legolvasottabb szerzők egyike volt, Magyarországnak nem volt olyan szöglete, sem olyan társadalmi rétege, ahol ne állt volna az otthonok könyvespolcain egy-két kötete.” Majd hozzátette: „Előbb vagy utóbb minden tudós szembekerül Melanchthonnal.”
Halálának négyszázötvenedik évfordulóján, 2010-ben a protestáns egyházak a reformáció nagy tanítómesterére emlékeznek, a reformációi emlékbizottság pedig a 2017-ig tartó tematikus évek sorában az idei évet a reformáció és nyilvánosság témának szenteli.
Mindezek jegyében méltó tiszteletadásnak és megemlékezésnek bizonyul a bőséges információval szolgáló tárlat, melyből kitűnik, hogy Wittenberg valóban Európa egyik legfontosabb szellemi műhelyévé vált a reformáció következtében, és ezen a téren döntő érdemeket szerzett Philipp Melanchthon is. A 16. században több mint ezer, Magyarországról érkezett diák látogatta a wittenbergi egyetemet, közülük négyszázharmincan voltak Melanchthon tanítványai – többeket a házába fogadott, asztalához hívott. A magyar diákokkal – levelezés útján – rendszeres kapcsolatot ápolt, ezért jogosan nevezik Magyarország tanítójának is.
Bizonyságát adja a tárlat annak, hogy a határok valóban legyőzhetők nemcsak országok, de templom és tér, profán és szakrális között is: mindössze egy kiállítás szükséges, ahol e kettő értéket teremtve találkozik. Az első tabló egyik mondata ekképp fogalmaz: „Európának szüksége van Ciceróra és Krisztusra, humanizmusra és reformációra, műveltségre és hitre.”
A kiállítás szeptember 15-ig tekinthető meg a Deák téri evangélikus templomban hétfőtől szombatig délután három és hat óra között.
Horváth-Hegyi Áron
::Nyomtatható változat::
|