Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 36
- Kincskeresők Piliscsabán
evél&levél
Hozzászólás a cikkhez
Kincskeresők Piliscsabán
A Fébé Diakonisszaegyesület augusztus 19. és 22. között tartotta idei konferenciáját Piliscsabán, a Béthel Evangélikus Missziói Otthonban. A találkozó programja a Kincseink – az Isten ajándékai tematika köré épült fel. Csömöri gyülekezetünkből tizennégyen tudtunk részt venni a konferencia harmadik napján, szombaton.
Érkezésünk után dr. Blázy Árpád kelenföldi lelkész igehirdetését hallgathattuk. Ézsaiás könyvének 26. fejezete alapján arra irányította a figyelmünket, hogy legfőbb kincsünk annak felismerése, hogy nem vagyunk egyedül, mert szabadítónk az Úr. Ordass Lajos püspök félreállításának megrendítő példáján keresztül juthattunk el annak a felismeréséhez, hogy az Úr szabadításának megtapasztalásához kell a hűség, a hűséghez viszont szilárd jellem szükséges.
A következő előadó Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója volt, aki arról a gazdag levéltári anyagról beszélt, amely nemzeti, kulturális, evangélikus örökségünk, kincsünk. Ezeknek a kincseknek a megőrzéséhez nagy elszántság, sok erő, energia kell. A feladat, amely az országos levéltárra, de a lelkészi hivatalokra is hárul, a jövő érdekében komolyan veendő.
Délután énekeskönyvünk kincseiről dr. Finta Gergely orgonaművész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének vezetője tartott rendkívül érdekes előadást. A 131., 255. és 291. számú énekünk alapján Luther és a gregorián dallam kapcsolatára csodálkozhattunk rá, majd huszadik századi énekeink kincseiből merített az előadó, és a 355. és a 401. éneket elemezte. Utóbbi Trajtler Gábor szerzeménye, Finnországban is nagyon közismert és népszerű.
Gertrud Heublein lelkésznő záróáhítatában a szívünkben lévő kincsről: az Isten iránti engedelmességről tanított. Pozitív és negatív bibliai példákat említve (Ábrahám és Ádám) felhívta a figyelmünket arra, hogy Isten gyötrődik az ember engedetlensége miatt.
A záróének után megkezdődött a búcsúzkodásunk, majd a csömöri kincskeresők csapata hazafelé vette az irányt…
Solymár Péterné (Csömör)
::Nyomtatható változat::
|