Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

"Hallgattuk, ahogy a harangszó Elindul Pestről és Budáról S a Sziget szent csöndjében összeér..." (Reményik Sándor: Harangok találkozása) A budai hegyvidék alján szerényen meghúzódó kis múzeum – a magyar öntészet kiemelkedő szakmúzeuma – alakulásától, 1964-től feladatának tekinti a „legszebb öntvény”, a harangkutatás történetének, művészetének, a mindennapi életben betöltött szerepének széles körű ismertetését, a harangöntés tárgyi emlékeinek, dokumentumainak gyűjtését.

Az 1997-ben rendezett első ankét még csak egy szép tudományág művelésére kívánta felhívni a figyelmet, ám a harmadik rendezésébe – melyet a Seltenhofer harangöntő dinasztia tiszteletére emléktábla-avatással egybekötve tartottak Sopronban – német és osztrák harangszakértők is bekapcsolódtak. A mostani, negyedik összejövetel 12 hazai előadója mellett angol, francia, olasz, német, spanyol, finn, szlovák, holland és erdélyi meghívott tartott színes beszámolót a a legfrissebb kutatási eredményekről – új témákat is felvetve. 2003. június 12–14-én messzi tájak harangjai „találkoztak” a magyar harangokkal, illetve neves kampanológusok a magyar kollégákkal.

„Az idei ankéton már a harangjátékokra helyeztük a súlyt, új színnel gazdagítva a tudományos kutatást. Ezt segítik a Szabados-féle harangjátékokkal bemutatott koncertek” – mondta dr. Lengyelné Kiss Katalin, az Öntödei Múzeum igazgatója. Ezt követően Szabados György harangjáték-konstruktőr a látvány és a zenei hangzás együttes hatásáról beszélt, és a környezethez való esztétikai illeszkedést emelte ki.

A harang zenei eszköz, történelemkönyv, műtárgy. Pierre Paccard francia harangszakértő vetített képes előadásában megszólaltatta a „Dávid király a harangkerékkel” című 15. századi iniciálét és egy 5. századi kínai harangjátékot. Dr. Benkő Elek régész a Magyarországon található középkori bronzöntő műhelyek maradványairól számolt be a jelenlévőknek. Hegedűs Gyöngyi tanár a délvidéki református harangokról szólva megmutatta, hogy egy-egy közösség életéhez mennyire hozzátartoznak a harangok.

A résztvevők nagy érdeklődéssel fogadták dr. Patay Pál kampanológus Magyarország harangjairól szóló előadását. Eddig 17 000 darabról készített cédulakatalógust. Gyűjtőmunkája révén a kutatók számára is hozzáférhető számítógépes adatbankot hozott létre. Figyelme a sokszor történelmi dokumentumoknak számító harangfeliratokra is kiterjed.

Juray Gembicky szlovák tanácsos a harangöntészet története és a harangok dokumentálása terén elért eredményeit ismertette, kiemelve a kutatás során a környező országokkal kialakult jó kapcsolatokat. Francesco Llop I Bayo harangszakértő a spanyolországi harangozási szokásokról tartott előadást.

Várady József református lelkész a Magyarországon fellelt református harangokról és azok öntőiről szólt. (Beszélgetésünk közben megtudtam, hogy munkája kezdetekor megkereste az evangélikus egyházat, hogy egyidejűleg feldolgozná az evangélikus templomok harangállományát is, de felajánlására nem kapott választ.) Köllő Imre lelkész Kelet-Felvidék elpusztult református harangjairól festett szomorú képet. Gombos Miklós mester érdekes előadásában a harangöntés feszültségekkel és örömökkel teli pillanatairól, valamint az ütőszerelés és a toronyba való behelyezés várakozásteli perceiről szólt.

Paavo Rönkkö mérnök a finn Vaskikello 1501 darabos haranggyűjteményének különlegességeivel, a 8 grammostól a 8 tonnásig terjedő „harangcsodákkal” ismertette meg a jelenlévőket.

Mindezeken túl az előadásokban hallhattunk a naponta felcsendülő déli harangszó felvételéről, a magyarországi toronyórákról és harangozógépekről, az egri székesegyház új harangjáról, a harangok károsodásának okairól. Két este koncert is színesítette a programot: egyik nap a Millenáris Parkban – Kárászy Szilvia zongoraművésznő közreműködésével – a Szabados György által épített, 60 harangból álló harangjátékon adtak hangversenyt. Másnap pedig a Deák téri evangélikus templomban tartottak orgona- és harangjáték-bemutatót Trajtler Gábor orgonaművész segítségével.

A feszített tempójú, de kitűnő ankét egész napos autóbusz-kirándulással, Eger és környéke látnivalóinak megtekintésével, illetve a szakmai kapcsolatok nemzetközi erősítésével ért véget.

Schelken Pálma

::Nyomtatható változat::