Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A díszterem asztalánál Paskai László bíboros, Tóth Károly elnök és D. Szebik Imre püspök hallgatja az Országgyűlés elnök asszonyát

"Európa és a nemzet - a keresztények és az egyházak hídszerepe" címmel tartott előadást dr. Szili Katalin március 11-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Az Országgyűlés elnöke dr. Tóth Károly nyugalmazott református püspöknek, az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK) elnökének a meghívására érkezett a nagy múltú evangélikus oktatási intézménybe. Az ÖTK évi rendes közgyűlése után következő referátumát mind a hazai, mind pedig a határon túli magyar egyházak képviselői nagy érdeklődéssel hallgatták. A tanácskozáson egyházunkat - többek között - D. Szebik Imre elnök-püspök, Gáncs Péter püspök, valamint dr. Frenkl Róbert országos felügyelő képviselte.

Visszatekintés

A tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is a fasori gimnázium díszterme adott otthont az Ökumenikus Tanulmányi Központ közgyűlésének. Miután Brückner Ákos Előd atya, az ÖTK egyik alelnöke köszöntötte a jelenlévőket, dr. Szentpétery Péter kapta meg a szót. Hittudományi egyetemünk docense - aki egyben az Ökumenikus Tanulmányi Központ titkára is - a Bensheimi Felekezettudományi Intézetről és az ott folyó munkáról számolt be. Mivel az intézmény anyagi okok miatt nehéz helyzetbe került, Szentpétery Péter felszólalása végén határozati javaslat elfogadására tett indítványt. Ennek értelmében a közgyűlés a köszönet szavai mellett azzal a kéréssel is fordul az illetékesekhez, hogy nagyon megfontoltan döntsenek e fontos intézet jövőjéről.

A következő felszólaló - Kiss Emil, az ÖTK másik alelnöke - a Nemzeti Civil Alapprogramról, azaz a civil szervezetek támogatásáról rendelkező jogszabályról beszélt. Ismertetésének egyik hangsúlyos pontja az egyházi hátterű egyesületek, szövetségek és alapítványok helyzetének kérdése volt. Mivel ezeket rendszerint az egyházakkal azonosítják, szinte automatikusan háttérbe szorulnak a pályázati rendszerben. Ez nagyon komoly problémát jelent, különösen, ha arra gondolunk, hogy a mintegy hatvanezer civil szervezet 12-15%-a keresztény kötődésű.

A Nemzeti Civil Alapprogram a későbbiekben - az Ökumenikus Tanulmányi Központ pénzügyi jelentése kapcsán is - szóba került, amikor dr. Tóth Károly elnök utalt arra, hogy ez év végén - az ökumenikus (anyagi) segítség megszűnésével - az ÖTK-nak is a fenti jogszabály adta lehetőségeket kell majd kiaknáznia. A közgyűlés fel is hatalmazta a vezetőséget arra, hogy szükség esetén megtegye a kellő lépéseket.

Lelket adni Európának

Elnöki beszámolójában az elmúlt év sok fontos történése közül dr. Tóth Károly kettőt emelt ki: az Európai Unió új alkotmányával kapcsolatos vitát, továbbá az iraki háború eseményeit. Az ÖTK elnöke hangsúlyozta, hogy az egyesülő Európában nem lehet a gazdasági-politikai fejlődés az egyedüli cél, hanem egyértelműen el kell, hogy ismerjék a kontinens lelki-szellemi örökségét is. Évszázadok óta kísérletet tesznek arra - mondta -, hogy a felekezetek társadalmi szerepét illetően határt vonjanak az egyház és a mindenkori államhatalom között. Pedig minden vallási jelenségnek megvannak a társadalmi-politikai vonatkozásai, és minden politikai áramlat mélyén ott rejtőznek a vallási gyökerek. Gondoljunk csak a keresztények "igazságos háborújára" vagy a fanatikus iszlám megújulási mozgalmak híveire.

Együtt - egymásért

Mikor, ha nem most, az unióhoz való csatlakozás közeledtével beszélgessünk félelmeinkről? - tette fel a kérdést előadása elején dr. Szili Katalin. "Ma nem az a kérdés, hogy ez a nemzet Európához tartozik-e vagy sem, hanem az, hogy Magyarország Európa vezető nemzetévé válik-e vagy balkanizálódik" - emelte ki. Az Országgyűlés elnöke fontosnak tartja, hogy erősödjék a nemzettudat, hogy gyarapítsuk azt, ami a miénk. Lényegesnek tekinti a határon túli magyarsággal, valamint a hazai egyházakkal való együttműködést is. Együttesen kell, hogy elgondolkodjunk azon - hangsúlyozta -, miként lehet értékeket közvetíteni a mai, értékvesztett világban, és valamilyen módon hozzájárulni ahhoz, hogy megvalósuljon egy olyan "mentális rendszerváltás" is, amely nem értékvesztést jelent, hanem az értékek megőrzését tűzi ki célul.

Szili Katalin szerint napjainkban a politikát és a gazdaságot is a pénz határozza meg. Mintha háttérbe szorulna az a fontos kérdés: mi lesz az egyes emberrel? Elengedhetetlen, hogy az egyház és az állam kéz a kézben haladjon a megkezdett történelmi úton, összefogva egymással, hiszen mind a ketten felelősek a másikért. "Bízom abban, hogy a Kárpát-medencében megszűnik az acsarkodás, és a húzóerő a szeretet lesz" - mondta Szili Katalin, az elmondottakhoz később még azt is hozzátéve: "Hiszek egy olyan társadalomban, ahol a nemzet gyarapodása és nem a saját gyarapodás lesz az elsődleges. Politikusként és hívő emberként is ezért kívánok dolgozni."

G. Zs.

::Nyomtatható változat::