Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

„Egy lángot adok, add tovább.” Reményik Sándor verse volt a mottója a Deák Téri Evangélikus Gimnázium idei találkozójának. Az eseményre a régi – hûséges, évente visszatérõ – diákok mellett eljönnek s a mûsorban zenével, szavalattal, énekkel szerepelnek az iskola jelenlegi, valamint már érettségizett növendékei is.

Az ez évi találkozó egyik fénypontja volt az államosítás elõtti utolsó osztály szereplése, egyenruhában. Az egykori diákok a szót egymástól átvéve számoltak be szóban és dalban ennek a nehéz sorsú évfolyamnak a történetérõl. Átélték a kitelepítést (nyolc osztálytársukat vitték el), az iskola államosítását és szétszóratásukat. Most lett volna érettségijük ötvenedik évfordulója, de õk itt már ballagni is csak úgy tudtak, hogy a különbözõ iskolákból titokban összehívott osztálytársak kézen fogva, koromsötétben járták az osztályokat, és halkan énekelték a közben betiltott, Ballag már a vén diák, illetve Gaudeamus igitur kezdetû hagyományos ballagási dalainkat. Talán éppen a nehéz közös múlt hatása, hogy ma is rendszeresen összejárnak.

Az esemény másik fénypontjának tekinthetjük, hogy az iskolamúzeum Tanár és tanítvány címmel két festõmûvész kiállításával járult hozzá a mûsorhoz: volt tanárunk, Glock Klára (1896–1966) és tanítványa, Hajós Hollanda Éva képeivel. Glock Klára minden szépért rajongott; igen korán kezdett festeni (egy madarakat ábrázoló képe látható 12 éves korából). Balatoni, felvidéki, erdélyi élményei festményeken, gyûjtött népmûvészeti motívumai pedig iskolai kézimunkáinkon jelentek meg. Egész Nyugat-Európát bejárta, útjairól hazatérve többször rendezett otthonában önálló gyûjteményes kiállítást. 1917-tõl részt vett a Mûcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain, 1923-ban örökös tagja lett az Országos Magyar Képzõmûvésznõk Egyesületének. 1923-tól 1951-ig volt iskolánk tanára. Gyönyörû olaj önarcképén kívül akvarelljei, rajzai láthatók a tárlókban. Õ tervezte egyenruháinkat, évkönyveink címlapján pedig az általa alkotott jelképeink alatt örökké olvasható lesz a neve.

Hajós Hollanda Éva (a fentebb említett ünneplõ osztály tagja), akit saját bevallása szerint Klári néni „szelíd kedvessége, türelme” irányított a festõi pályára, mûvészi tanulmányait Fenyõ A. Endre, Tamás Ervin, késõbb Szõnyi István irányításával végezte. 1964 óta vesz részt csoportos tárlatokon, illetve szerepel egyéni hazai és külföldi kiállításokon (Tokióban, Bécsben, Lübeckben, Bernben stb.). Képei köz- és magángyûjteményekben is megtalálhatók. Egyik katalógusának bevezetõjében írja Bánffy György: „Mûvészete a természettel való mély és közvetlen kapcsolatról vall. Finom líraisága, erõteljes színei, a formák egyszerû tisztasága szinte észrevétlenül ragadja magával a nézõt. (…) Vásznairól belsõ derû, harmónia árad.” Célja, életfilozófiája: „Szeretném a természet emlékét megõrizni magamnak és másoknak, mielõtt tetõtõl talpig betonba öltöztetnék.” Akvarelljei, szénrajzok, pasztellek és olajfestményeinek fotói láthatók a kiállításon. Õ egyébként nemcsak festõ, hanem sokszoros aranyérmes sportoló is: az evezés többszörös magyar bajnoka. E sportról még ma sem tud lemondani: mint veterán evezõs világbajnok tíz év alatt 17 aranyérmet hozott haza, a 30 éven felüliek olimpiáján 8 aranyérmet nyert.

Végül, de nem utolsósorban még egy fontos esemény: a fáradhatatlan Sztrokay Piroska néni, a „régiek” szeretett magyartanára két volt tanárunkat, Jeszenszky Ilonát és dr. Zelenka Margitot levélben – Szebik Imre püspök ajánlásával – Magyar Örökség Díjra terjesztette fel, az 1922-ben megalakított Szembé-vel (Szép Magyarsággal Beszélõk Egyesületével), valamint a Kufsteinban 1937-ben felállított vörös márvány emléktáblával kapcsolatos érdemeikért. Ezt az „állampolgári ajánlást” a találkozón valamennyien aláírtuk, s ezzel iskolánk két tanára bekerült az Ezüstkönyvbe – ha a díjat megkapjuk, az Aranykönyvben is helyük lesz.

Kovács Mária

Regionális hozzárendelés: Deák Téri Evangélikus Gimnázium

::Nyomtatható változat::