e-világ

Hozzászólás a cikkhez

„Hetedszer külsőleg is megismerhető a keresztényi szent nép az üdvösséges szent kereszten...

...azon, hogy el kell szenvednie minden szerencsétlenséget és üldözést, minden megpróbáltatást és bajt (ahogy a Miatyánk mondja) az ördög, a világ és a test részéről, hogy el kell tűrnie belső szomorúságot, félelmet, rettegést, külső szegénységet, megvettetést, betegséget, gyengeséget, hogy hasonlóvá legyen urához, a Krisztushoz. És mindezen szenvedések indító okának egyedül annak kell lennie, hogy erősen ragaszkodik Krisztushoz és Istennek igéjéhez, s így a Krisztusért szenved. (...)

Ahol ily megpróbáltatást látsz, ott légy meggyőződve arról, hogy ott Istennek szent népe vagyon. Mert ő mondja, Máté 5,11–12: Boldogok lesztek, mikor titeket szidalmaznak, háborgatnak, és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek énérettem, örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok nagy a mennyekben. Mert evvel az üdvözítő kereszttel a Szentlélek nemcsak megszenteli, hanem boldogítja is népét. (…) De ha valakit a Krisztusért megátkoznak, szidnak, gyaláznak, sanyargatnak, az igenis szentté teszi az embert. Mert ez megöli az ó Ádámot, megtanítja türelmességre, alázatra, szelídségre, Isten iránt való háladatosságra és arra, hogy a szenvedés közepette is vidám legyen. Ez aztán az igazi megszentelés a Szentlélek által, ez új életre való ébredés a Krisztusban. Így tanuljuk meg, hogyan kell Istenben hinni, benne bízni, remélni, szeretni, amint azt a rómabeliekhez írott levélben olvassuk (5,4): a megkísértés reménységet szül stb. Ez tehát az üdvösségnek hét főrésze.”

LUTHER MÁRTON MŰVEI. VI. kötet, Pozsony, 1914. (Sajtó alá rendezte: dr. Masznyik Endre) – A zsinatokról és az egyházról 1539. (415–417. oldalak)

Válogatta: Garai András

::Nyomtatható változat::