Élõ víz

Hozzászólás a cikkhez

Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. (Róm 8,14)

A vízkereszt ünnepe utáni elsõ héten az Útmutató reggeli igéi Isten gyermekeinek a keresztségben nyert és a Szentlélek irányítása alatt álló új életérõl tanítanak. A vezérigénket követõ versek is megerõsítik, hogy a fiúság Lelkének birtokában szólíthatjuk Istent így: „Abbá, Atya!” Valóban Isten gyermekei vagyunk, az õ örökösei (Róm 8,15–17)! Mit tesznek Isten gyermekei? Rendelkezésére bocsátják egész életüket „okos istentiszteletként”, mert józanul gondolkoznak, „az Istentõl kapott hit mértéke szerint” (Róm 12,3). Ezt tette Jézus is, Isten szeretett Fia, aki bûntelen volt, de a Jordán vizében felvette János keresztségét, „mert az illik hozzánk [ti. Isten gyermekeihez], hogy így töltsünk be minden igazságot” (Mt 3,15). Péter errõl így tanít Kornéliusz házában: „A názáreti Jézust felkente az Isten Szentlélekkel és hatalommal.” Ekkor a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka, s Jézus Krisztus nevében megkeresztelték õket (ApCsel 10,37–48). Izrael, Isten választott népe az ígéret földjére csak úgy jut el, hogy át kell mennie a Jordán folyó szárazzá lett medrén. Megismétlõdik a Vörös-tengeren száraz lábbal való átkelés csodája (Józs 3,9–17). Isten az õ gyermekeit tûzön-vízen át is hazaviszi, s Lelkével vezérli a megígért örökségbe. Nekünk már csak az a feladatunk Pál szerint, hogy „mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is õbenne” (Kol 2,6). Legyünk a hitben „együgyûek”, hasonlóak a kisgyermekekhez, „mert ilyeneké az Isten országa” (Mk 10,14). Isten evangéliuma meghasonlást idéz elõ az emberek között, de az õ gyermekei vállalják még a „tûzkeresztséget” is a Krisztus ügyéért (Lk 12,49–53)! Isten meghallgatja az õ gyermekei imádságát, Jézus ezért mondta: „tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek” (Mt 6,8). Ezért mi, az õ mai gyermekei egyet tehetünk (Lutherral együtt): „Mi Atyánk, ki vagy mennyekben, Hozzád sietünk lélekben” (EÉ 72,1).

Garai András

::Nyomtatható változat::