Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Néhány hónappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy az Oroszlányi Televízió műsorra tűzött egy tizenkét részes ismeretterjesztő sorozatot, amely az egyház életét próbálta bemutatni az érdeklődő – nem feltétlenül vallásos – emberek számára.

A forgatások megannyi élményt jelentettek, nemcsak számomra, hanem szerkesztőtársam és az operatőr számára is. Igazi csapattá kovácsolódtunk a kilenc hónap alatt. Forgattunk jéghideg templomban, szakadó hóesésben, térdig érő hóban és rekkenő melegben. Temetőben, utcán, börtönben, iskolában, óvodában, kórházban, városokban és falvakban. Az igazi munka mégis a kazetták megtekintése után, a vágószobában következett. A hétvége és különösképpen az éjszakák jelentették a munkaidőt. Ekkor értünk rá mi, szerkesztők és a vágó. Órákig ültünk a képernyőkre meredve, és válogattuk a vágóképeket, a hasznos hangot.

Lassan-lassan kicsinek bizonyult a pár négyzetméteres szoba. Egyre többen ragadtak mellettünk. Leültek a székekre, álltak az ajtóban. A felvételeket látva a televízió középkorú és fiatal munkatársai sorra tették fel kérdéseiket. Közülük is kiemelkedett a vágó – Mezei Péter (36) –, aki a forgatás hónapjai alatt átfogó bibliaismereti, egyház- és vallástörténeti „képzésben” részesült. Az utolsó rész befejezése előtt különös és megdöbbentő kéréssel-kérdéssel hozakodott elő: „Szeretnék megkeresztelkedni! Lehet?”

Gondolkodás nélkül mondtam igent, hiszen a keresztelkedésre jelentkező felnőttek általában feleennyi időt sem tudnak a felkészítésre szánni. Azt kell mondanom, hogy orosházi szolgálatom kilenc éve alatt Mezei Péter volt a legjobban felkészült konfirmandusom.

A templom meghitt csendjében az oltár egyik oldalán állt e sorok írója – a lelkész-szerkesztő –, a keresztelőkút előtt a vágó, valamint keresztségének tanúja, a televízió főszerkesztője.

„Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek! Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1Kor 16,13–14) Ez az ige szolgált alapul, ez lett a pecsétje egy döntésnek, amelyre harminchat évet kellett várni…

Ha belépek a szerkesztőségbe, és jó napot kívánok mindenkinek, a vágószoba felől szól egy Erős vár a mi Istenünk is! A filmsorozat tehát betöltötte szerepét, egy lélek az Isten oldalára került, áthatott egy életet a Szentlélek, aki otthonosan mozog a vágószobában is.

Molnár József

::Nyomtatható változat::