Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. (Ef 5,8–9)

Szentháromság ünnepe után a nyolcadik héten az Útmutató reggeli igéiben Isten a sötétségből a világosságra kihívott gyermekeit arra tanítja, hogy mit is jelent az ő világosságában járni a mindennapokban. Jézus a Hegyi beszédben ezt így fogalmazza meg: „Ti vagytok a világ világossága. (…) Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Mt 5,14.16) Ismerjük Jézus önkijelentését is: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12) Ez csak úgy lehetséges, ha ő él a mi szívünkben a hit által. Ekkor Pálnak a vezérigénkben megfogalmazott intelmeit megfogadva átélhetjük a legnagyobb eseményt, amely az ember földi életében megtörténhet: azt, hogy „felragyog neked a Krisztus” (Ef 5,14). Így lehetünk a világosság élő hitű gyermekei, akik hálából termik a világosság gyümölcsét (egyes számban!), pozitív bizonyítékát adva Jakab tömör megállapításának: „Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül.” (Jak 2,26) Jakab itt – Luther szavaival élve – azt mondja, hogy „az ember egyedül a hit által igazul meg (nyilváníttatik igaznak Isten előtt), de nem az egyedül álló hit által! Az igazi hit jó cselekedeteket terem, de egyedül a Krisztusba vetett hit az, ami megtart” (lásd: Magyarázatos Károli-Biblia 1780. oldal). Pál választásra szólítja fel a korinthusiakat Krisztus és Beliál (a sátán) között, mert „mi köze van a világosságnak a sötétséghez?” (2Kor 6,14). Jakab is választást kínál a földi és a mennyei bölcsesség között: „A felülről való bölcsesség (…) jó gyümölcsökkel teljes.” (Jak 3,17) Ezek között felfedezhetjük az igazság gyümölcsét is. A világosság gyermekei azért teremhetik ezt a sokszemű gyümölcsöt, mert tudják, hogy a gyümölcs érleléséhez fény kell; ők pedig beengedték Jézust az életükbe. Az ő világossága, azaz a lámpás megvilágítja őket a fényével (Lk 11,36), ezért „magától” megterem a jóság, igazság és egyenesség mások által is látható és fogyasztható „jócselekedet-gyümölcse”! Jézus kihallgatásán – Annás főpap előtt – nem tárul fel semmilyen titkos tanítás, mert a Mester azt mondja: „Én nyilvánosan szóltam a világhoz.” (Jn 18,20) Az Atya szólt általa, és mégsem engedelmeskedtek neki a zsidók. Pál azt kéri olvasóitól, hogy engedelmeskedjenek a bennük üdvösséget munkáló Istennek, mert ennek nagy ígérete van: „Ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek.” (Fil 2,15–16) Mivel „Nap és pajzs az Úr” (Zsolt 84,12), ezért a világosság gyermekei az új Jeruzsálemben megláthatják, hogy „Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány” (Jel 21,23). „Jézus világosság, messze ragyog.” (EÉ 401,3)

Garai András

::Nyomtatható változat::