EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 31 - A római liturgia ereje (II.)

Liturgikus sarok

Nézzünk körül az egyházban 8.

Hozzászólás a cikkhez

A római liturgia ereje (II.)

Sorozatunkban ezen a héten dr. Dobszay László professzor vallomásának második részét olvashatják olvasóink. Írását azzal a nem titkolt céllal közöljük, hogy tanulhassunk a nagyobb testvértől, és ösztönzéseket kapjunk ahhoz, hogy hasonlóan mély lelkesedéssel gondolkodjunk és beszéljünk a saját istentiszteleti életünkről. (H. K.)

Legutóbb a római liturgia formájának tartalmat hordozó meghatározottságáról írtunk.

Ebből adódik második vonása is, a római liturgia teocentrikus jellege. Nem arról beszél, amit mi kereszténységnek gondolunk, hanem középpontjában maga az Isten van, szentháromságos mivoltában, ránk nem szoruló fenségében és ugyanakkor önmagát ajándékozó jóságában. Nem az én, az ÉN, sőt nem is MI tolakszik az előtérbe a liturgia során, hanem az isteni TE, és az én mindig csak hozzád (az isteni TE-hez) képest mutatkozik meg. A liturgia Istenre tekint, és az isteni szférát teszi élvezhetővé és átélhetővé, s csak a vele fennálló viszonyban érinti az emberi szférát. „A dicséret áldozata megtisztel engem – mondja a zsoltárban az Isten –, és ott van az az út, melyen megmutatom neki az én üdvösségemet.” Igen veszélyes, ha a liturgia tárgyává saját problémáinkat, eszmefuttatásainkat, társadalmi elveinket tesszük. A liturgia fő célja még csak nem is az, hogy tanítson, hanem hogy Istent nézze, jelenlétében lélegezzen, tisztelje és szeresse őt. Ezért a római liturgia elsősorban szakramentális liturgia, s abból kisugárzóan igeliturgia. A liturgiában a szerelmes hallgatja a másik szavát, s elmondja szerelmes szavait, de maga a nász, az Egyháznak és Vőlegényének egybekelése elsősorban a szakramentumokban valósul meg.

A szakramentumokra is az jellemző, hogy megkívánják tőlünk a hitet, a lelki készületet és a hálaadást, de létük nem a mi erőfeszítéseinktől függ („aktív ráhagyatkozás”). Ez a sokszor félreértett „ex opere operato” jelentősége: a szentség létrejön pusztán azzal, hogy végbevisszük, amit Krisztus rendelése és az Egyház szabálya szerint végbe kell vinnünk. Ha ez megtörténik, a szentség létrejött. Az egynapos csecsemőt is megkereszteljük, s ez teljes értékű keresztség. Nem mágia, hiszen éppen a szentség tőlünk független valósága és méltósága kívánja meg, hogy azt méltón vegyük. Igényli nyugodt erőfeszítésünket, de nem kell kétségbeesnünk gyarlóságunk miatt, hiszen a szentség ereje, hatása nem rajtunk múlik. „Péter keresztel? Krisztus keresztel. Pál keresztel? Krisztus keresztel. János keresztel? Krisztus keresztel. Júdás keresztel? Krisztus keresztel!” – mondja Ágoston. S ebben a mozzanatban az emberiségnek egy ősi tudata, vágya, igénye is teljesül: minden ősi vallás úgy tudta, hogy ha szabályszerűen elvégzi a szent cselekményt, akkor kapcsolatba kerül az Istennel. A szentség valóságának ezt a garanciáját úgy adja meg a liturgia, hogy ugyanakkor szelíden hívogatja erőfeszítéseinket a szentségben való gyümölcsöző részvételhez.

Számomra a római liturgia egyik nagy ajándéka, hogy kiemel önnön szűkös és korlátozott voltunkból, és belehelyez egy olyan cselekménybe, melyben elegendő a normális jó szándékkal és figyelemmel részt vennem, hiszen az eredményt úgyis Isten adja, függetlenül az én erőfeszítésemtől, akaratomtól, élményemtől, elképzeléseimtől. Így a liturgia a páli igazságnak is egyik legszebb megvalósulása: „Nem (…) azé, aki fut…” (Róm 9,16) A liturgia a „kis út”, a kicsik (és nagyok) útja: az Istenhez emelkedés legszerényebb és ugyanakkor mindenki előtt nyitott – mondhatni – demokratikus módja.

Még egy utolsó gondolat. Minden igazi klasszikus liturgiának sajátos arculata, stílusa van. A római liturgiát is olyan pontosan körvonalazható szöveganyag, szabályegyüttes, jelrendszer határozza meg, amely egyedi stílusát adja. De ez a liturgia egyben annak a közös ősi liturgikus kultúrának egyik megvalósulása, megnyilvánulási formája, melyet megtalálunk a milánói, a hispán, a bizánci, a szír, a kopt és az örmény rítusban is. Amiben ezek közösek, az nem egyszerűen „római” liturgia, hanem a keresztény liturgiának a lényege, ha úgy tetszik, a törzse. Úgy gondolom, hogy ezt az alapréteget valamilyen értelemben minden keresztény egyház magáénak tudhatja. Ha a mai protestáns egyházak liturgikus megújulása érzékenyebbé vált az ősi örökségre, akkor ez nem azt jelenti, hogy rómaiakká lesznek (bár ez sem szégyen, hiszen a sok ősi keresztény rítus közül ők éppen a rómaiból születtek). Az első századok liturgikus öröksége azonban éppúgy a reformátusoké, evangélikusoké is, mint a „katolikusoké”.

Dobszay László


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
A római liturgia ereje (II.)
Élő víz
Heti útravaló
Keresztutak
Természetes...
A KDNP a kormány egyházpolitikájáról
Evangélikusok
Id. dr. Fabiny Tibor kitüntetése
e-világ
Zöld mozaik - Tatáról
A hét témája
Szélrózsa-szirmok
Kijelölni egy utat
...a világ világossága
Gondolatszikrák Czakó Gábor előadása kapcsán
Püspökeink a Szélrózsán
Beteljesedett élet
Határtalan szeretet
Kerekes székkel a Szélrózsán
Gyermek- és asszonysors Indiában
Exit-koncert
Zene - kép nélkül
Színekre hangszerelve
Szélszínház
Tücsökmuzsika
Istenem...!
Mi szél hozott?
Mi szél hozott
Színfalak mögött Rómeóval
Mélyen őrzött titkok
Szél Rózsa meg a sztár
Az emberi életről négy stációban
Zsibriki terápia
Szél(rózsa)csend
Sátor fényből, levegőből, erdőből és csendből
Szélrózsa-ének
"Megkerülhetetlenek"
Fesztivál(ok)
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
A vasárnap igéje
Jézus a Krisztus
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 31 A római liturgia ereje (II.)

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster