A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Arra a kérdésre, hogy miként lesz narancssárga és zöld jelekből csengő gyermekdal, nagyon kevesen tudják a választ. Pedig egyszerű: az értelmileg akadályozottak színes kottákat alkalmaznak. Így tesz 1993 óta a budapesti Parafónia zenekar is. Az együttes jó hangulatú délutáni koncertet adott Tatán.

A zene mindenkié – hirdette Kodály, és ezt a mondatot választotta mottójául a Parafónia is. A módszert Heinrich Ulrich dolgozta ki, Magyarországon tizenegy éve alkalmazzák. Lényege, hogy a kottában a vonalrendszer helyett különféle színek jelzik a hangokat. A muzsikusoknak segítők mutatják pálcával, hol tartanak a darabban, hogy jókor szólaljanak meg a speciális ütős és fúvós hangszerek. A zenekar eddigi tevékenysége pedig bizonyítja, hogy nemcsak a muzsikálás, hanem a koncertezés örömével is rendszeresen megismerkednek az értelmi fogyatékos gyerekek. Felléptek már több templomban és művelődési házban, a Régi Zeneakadémián és a Művészetek Völgyében is.

A Szélrózsán a Parafónia változatos repertoárjából felcsendült Bach és Mozart egy-egy táncdarabja, Brahms Bölcsődala, továbbá egy-egy Offenbach- és Vangelis-mű is. A magyar és ír népdalokat, gyermekdalokat nemcsak hangszeren, hanem énekszóval is megszólaltatta a lelkes csapat, a műsor végén pedig a közönség is bekapcsolódott az Örömóda éneklésébe.

Fabinyi Réka, az együttes vezetője elmondta, hogy a módszert még ma is csak kevés helyen alkalmazzák, noha pozitív hatással van az értelmileg akadályozottakra, elősegíti a szellemi, sőt még a testi fejlődésüket is. Aki a Parafónia-koncerten látta és hallotta az önfeledten muzsikáló gyermekeket, amint a karmesteri intést követve boldogan ütnek a dobra és a xilofonra, aligha fogja megkérdőjelezni a módszer hatékonyságát.

László Jenő Csaba

::Nyomtatható változat::