EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 7 - Új nap - új kegyelem

Napról napra

Hozzászólás a cikkhez

Új nap - új kegyelem

Nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az Urat tartom oltalmamnak. Hirdetem minden tettedet. Zsolt 73,28 (1Tim 3,13; Lk 8,4-8/9-15/; Zsid 4,12-13; Zsolt 125) Ki gondolná, hogy a most Isten hatalmát dicsőítő zsoltáros néhány versszakkal ezelőtt még az Úrral perelt? Látva a "bűnösök jólétét" - hogy azok gonoszságaik ellenére is gondtalan gazdagságban élnek -, feltámad benne a kétség: érdemes istenfélőnek lenni? Hányszor bizonytalanodunk el mi is. Nem látunk túl napi gondjainkon, betegségeinken... Isten közelségében viszont helyesen kezdünk látni. Felismerjük, hogy Urunk többet tartogat számunkra a földi javaknál.

Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét. Péld 19,17 (Mk 10,21; 5Móz 32,44-47; 1Kor 11,17-22) Isten rászorulna a kölcsöneinkre? Hát nem ő a világmindenség ura? De bizony! Övé minden ezen a világon. A Példabeszédek könyvének írója éppen erről szól szellemesen. Csak abból adhatunk, amit mi is Istentől kaptunk. A kérdés ma az, hogy van-e bátorságunk "kockáztatni"? Isten ígérete áll. Ő megtéríti a kölcsönt. De előfordul, hogy hitünket próbára téve kicsit késleltetve kárpótol minket.

Emeljük föl szívünket és kezünket Istenhez, aki a mennyekben van. JerSir 3,41 (ApCsel 1,14; 2Móz 7,1-13; 1Kor 11,23-27) Figyeljünk a többes számra! Izrael egésze fordul könyörgéssel az Úrhoz. A mai nap másik igeversében a tanítványok és az asszonyok közös imádkozásáról olvashatunk. A könyörgésben szükség van társakra. Van, amikor nem szabad a belső szobánkban maradnunk, hanem élnünk kell az imaközösség lehetőségével. Az együttes könyörgés áldásait az ökumenikus imahét estéin a közelmúltban mi is megtapasztalhattuk.

Boldog nép az, amely tud neked ujjongani, amely orcád világosságában járhat, Uram! Zsolt 89,16 (2Kor 13,11; Mk 6,1-6; 1Kor 11,28-34) A világosság leleplezi a sötétség cselekedeteit. Isten fényében kirajzolódnak bűneink. A zsoltáros azonban olyan népet nevez boldognak, amely felismerte Isten irgalmát, bűnöket megbocsátó szeretetét is. Orcája világossága nemcsak leleplezi a vétket, hanem utat is mutat az új életben való járáshoz.

Tudjátok meg, hogy az élő Isten van köztetek. Józs 3,10 (Mk 15,39; Lk 6,43-49; 1Kir 1,1-27) Vannak olyan bibliai történetek, amelyeknek bizonyára szívesen lettünk volna a részesei. Ilyen esemény például az, amikor Izrael népe száraz lábbal kelt át a Jordán folyón. Nem kétséges, csodát éltek át, az élő Isten közelségét tapasztalták meg. Ám ő itt van közöttünk is. Ma is csodákat élhetünk át vele. Vajon felismerjük-e jelenlétét?

Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. Ef 4,29 (Ézs 50,4; Jn 12,34-36/37-42/; 1Kir 1,28-53) A gúnyos hangnem mára divattá lett. Szokássá vált mindent bírálni, a legfontosabb értékekről (házasság, család, egészség) lekicsinylően, esetleg élcelődve beszélni. Igénk arra figyelmeztet, hogy ez nem csupán helytelen, hanem egyenesen romboló hatású folyamat is. Emberi kapcsolatokat tehet tönkre. Észnél kell lennünk, mert ha követjük ebben korunk elhajlását, akkor küldetésünket tagadjuk meg: azt, hogy áldássá legyünk a világban.

Megismertetem szent nevemet népemmel. Ez 39,7 (Jn 17,26; Mt 13,31-35; 1Kir 2,1-12) Ma Isten neve nem szent. Büntetlenül veszi a szájára káromkodás formájában bárki az utcán, a tévében is. Isten tűri ezt. Igen, ő irgalmas szeretettel elhordozza e világ szidalmait. Ám eljön a nap - Ezékiel próféta erről szól -, amikor az Úr többé már nem nézi el a gyalázkodást. Az ítéletkor nyilvánvalóvá lesz az, ami most még csak a hívő előtt feltáruló valóság: Isten valóban szent.

B. Pintér Márta


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
A koráltól a korálfeldolgozásig
Élő víz
Botrány
Nagytakarítás
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Hullámokat keltő élmény
Ifjúsági hétvége Révfülöpön
Kedves Barátom!
Gondolatok a könyvtárban
Zsinati ülésszak előtt
Keresztutak
Luther-szeminárium egy norvég-kelta kereszt árnyékában
Finn ökumenikus küldöttség a pápánál
Evangélikusok a Hajléktalanokért Baráti Kör
"álmaimban ágyban alszom..."
Panama a mában
Evangélikusok
In memoriam Komjáthy Lajosné sz. Varga Ilona
Egy elveszett és megtalált juh
e-világ
Hittel élni és dolgozni - a médiában is
A mandula
Keresztény szemmel
Értjük-e a figyelmeztetést?
Szórakoztató egyháztörténetek
Téli történet
102
A hét témája
Tükör
Kisszótár
Az Agendaszerkesztő és Liturgiai Bizottság közleménye
Agendareform előtt
Még egy pár szó a liturgiáról...
Hűtlenné vált egyházunk?
Elidegenítették tőlünk a sajátunkat - elidegenedtünk attól, ami a miénk?
evél&levél
Szolgálhatnak-e az istentiszteleten laikusok?!
A közelmúlt krónikája
Orgonahangversenyek Pestszentlőrincen
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Erdélyi és székelyföldi festmények a Vármegye Galériában
Akarsz-e játszani?
József és testvérei
Vár a gumivár
A vasárnap igéje
Hallottad a hírt?
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
EvÉlet - Lelki segély
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 7 Új nap - új kegyelem

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster