EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 7 - Hűtlenné vált egyházunk?

A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Hűtlenné vált egyházunk?

Néhány évvel ezelőtt - amikor még gyülekezeti lelkész voltam - az ökumenikus imahét egyik istentisztelete után a római katolikus plébános tágra nyílt szemmel így szólt hozzám a sekrestyében: Most döbbentem rá, hogy a ti úrvacsorai tanításotok és istentiszteleti liturgiátok sokkal közelebb áll a mi értelmezésünkhöz, mint a református tanításhoz, és mégis velük vagytok egy asztalközösségben. És hogyan lehetséges az, hogy különféle szervezetekben ti olyan kisegyházakkal is szövetségben álltok, amelyek tagadják Jézus istenségét? Már nem tudom, akkor mit válaszoltam, de a napokban, amikor tervezendő liturgiánk fogadtatásáról hallottam, továbbgondoltam ezeket a kérdéseket.

Lehet róluk komoly teológiai vitát folytatni. Meg lehet vizsgálni őket egyháztörténeti szempontból is, hiszen amikor az ellenreformáció tizedelte prédikátorainkat, gyülekezeteinket, kölcsönösen ki kellett segítenünk egymást. Ennek az egykori sorstársi közösségnek az örökségét hordozzuk ma is. Lelkipásztori tapasztalataim alapján azt mondhatom: a gyülekezeti tagokban az a sajnálatos kép él, hogy minket, protestánsokat az köt össze, hogy nem vagyunk katolikusok!

Lehetséges, hogy papok, püspökök, teológiai tanárok hitvitákat folytatnak az ökumenéről vagy az új liturgiatervezetről. De véleményem szerint az emberek többségét egyáltalán nem a teológiai viták érdeklik, hanem az ellenreformáció óta magunk előtt görgetett örökség, amelytől nem tudunk megszabadulni. Számtalan házastársi kapcsolatot, rokoni köteléket, barátságot, szomszédságot, munkatársi viszonyt tett már ez tönkre. Természetesen ennek az az alapja, hogy minden felekezet önmagát tartja az igazság letéteményesének.

Ezek alapján úgy vélem, hogy akik "katolikusnak" kiáltják ki a tervezett új liturgiát, azok hitéletét valahol megsebezte a katolicizmussal való találkozás. Talán már nem is emlékeznek rá, mikor és hogyan történt, csak az egykori seb fájdalmát idézi fel bennük. Az új liturgiatervezet számukra azt jelenti, hogy a saját egyházuk hagyta cserben őket. Az az evangélikus egyház, amelyért ők még a haragot és a szeretetlenséget is vállalták. Már előre félnek, hogy katolikus testvéreik egyszer csak rájuk mosolyognak, s azt mondják: Látod, mégis nekünk volt igazunk.

A másik gyakori ellenérv: a megszokás. Amikor egykori gyülekezeteinkben valamilyen módon színesítettük az istentiszteletet, mindig többen jöttek a templomba. Ebben az állandóan változó világban az a vonzó, ami színes, ami rendszeresen megújul. Lehet, hogy sokan a megszokás miatt ragaszkodnak mostani - viszonylag passzív - liturgiánkhoz, de a templomokba betévedők és az utódaink már a változatosságot, a misztikumot fogják keresni istentiszteleteinken. Ha az egyházak nem nyitnak ebbe az irányba, akkor a modern vallások vagy a keleti misztikák felé fordulnak az emberek.

Összefoglalva tehát: van, aki az eszével közelít a tervezett liturgiához, és van, aki a misztériumot keresi benne. Az lenne a jó, ha ez a két nézőpont nem szemben állna, hanem kölcsönösen kiegészítené egymást. Hiszen amikor Jézus azt mondta, hogy megjelenése megosztottságot fog támasztani, akkor nem követőinek megosztottságára gondolt. Ellenkezőleg. Csak benne és általa egy az egyház!

Menyes Gyula


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
A koráltól a korálfeldolgozásig
Élő víz
Botrány
Nagytakarítás
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Hullámokat keltő élmény
Ifjúsági hétvége Révfülöpön
Kedves Barátom!
Gondolatok a könyvtárban
Zsinati ülésszak előtt
Keresztutak
Luther-szeminárium egy norvég-kelta kereszt árnyékában
Finn ökumenikus küldöttség a pápánál
Evangélikusok a Hajléktalanokért Baráti Kör
"álmaimban ágyban alszom..."
Panama a mában
Evangélikusok
In memoriam Komjáthy Lajosné sz. Varga Ilona
Egy elveszett és megtalált juh
e-világ
Hittel élni és dolgozni - a médiában is
A mandula
Keresztény szemmel
Értjük-e a figyelmeztetést?
Szórakoztató egyháztörténetek
Téli történet
102
A hét témája
Tükör
Kisszótár
Az Agendaszerkesztő és Liturgiai Bizottság közleménye
Agendareform előtt
Még egy pár szó a liturgiáról...
Hűtlenné vált egyházunk?
Elidegenítették tőlünk a sajátunkat - elidegenedtünk attól, ami a miénk?
evél&levél
Szolgálhatnak-e az istentiszteleten laikusok?!
A közelmúlt krónikája
Orgonahangversenyek Pestszentlőrincen
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Erdélyi és székelyföldi festmények a Vármegye Galériában
Akarsz-e játszani?
József és testvérei
Vár a gumivár
A vasárnap igéje
Hallottad a hírt?
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
EvÉlet - Lelki segély
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 7 Hűtlenné vált egyházunk?

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster