EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 7 - Téli történet

Keresztény szemmel

Hozzászólás a cikkhez

Téli történet

Erősen havazott. A kövér hópelyhek rátelepedtek mindenre, s fehérré varázsolták a tájat. Igaz, ezt csak ott lehetett látni, ahol az ostorlámpák szórt fényükkel kimetszettek a hajnali sötétségből egy-egy területet. Szinte üres volt az utca, még a házak ablakaiból sem szűrődött ki fény, aludt a város. A téli hajnal amúgy sem vonzó, aki csak teheti, húzza, halasztja az elindulást. Forgalom sincs, mert látva a kíméletlen havazást, sokan - akik máskor autójukban látják meg a pirkadatot - ilyenkor inkább elhalasztják az utazást. Hiszen nem túl kellemes élmény a makacs, sűrű hóesésben autót vezetni. Nem elég, hogy küzdeni kell az állandóan bepárásodó ablakokkal, szüntelenül figyelni kell a váratlanul fel-felbukkanó gyalogosok miatt, és jó nagy rutin szükségeltetik a síkos úton a jégbordák, hóbuckák, burkolathibák közötti állandó manőverezéshez. Ráadásul még így sem biztos a célba érés. Egy rossz döntés, és az autó kerekei - még a legjobb gumival is - kátyúba csúsznak, vagy jeges felületre futnak, ahonnan aztán nem könnyű a szabadulás.

Így volt ez ezen a havas, hideg, sötét hajnalon is. A régi, sokat próbált autó csak küszködött a jégen: a kerekek makacsul pörögtek, de nem tudták legyőzni a fizika törvényeit. Nedves gumival a csúszós jégen: a nullánál csak alig valamivel nagyobb a súrlódás.

A kertvárosi utcákon egy lélek sem járt. A vezető kiszállt, körülnézett. Középkorú mérnökembernek lehetett vélni, aki "műszakot vezetni" indul folyamatosan dolgozó munkásai közé; vagy üzletembernek, akit cége vár a hajnali nyitásra; netán orvosnak, aki a korai vizitet nem szeretné lekésni a kórházban. Rá kellett ébrednie, hogy egyedül van. Nincs segítség. Vagy meg tudja oldani egyedül a problémát, vagy elmarad a mai autózás. Illetve mégsem? A szemközti templom előtt egy hatalmas kabát tolta a havat. Járásán, mozgásán látszott, hogy már nem ifjú ember. Komótos léptekkel kérés nélkül elindult a jégen vergődő jármű felé.

  • Üljön csak be, tegye kettesbe, és kis gázzal induljon. Én meg majd innen hátulról megtolom. Ki kell ennek mennie - mondta határozott, de szelíd hangon.

S valóban: egy kis csúszkálás után az eszeveszetten pörgő gumik lassan elindultak előre, a szabadulást jelentő sónedves aszfaltburkolat felé. A vezető nem lassított - hogyan is lassított volna! -, amikor a gumi érezhetően megkapaszkodott, majd meglódult az üres úttesten. Valamit kiszólt ugyan a letekert ablakon, de azt nemhogy érteni, még hallani sem lehetett. A lapátos egy kicsit nézte, majd halkan utánaszólt: "Isten áldja, jóember" - és elindult, hogy felvegye félretett munkaeszközét.

Alig tolt azonban néhány csíkot, amikor az imént kiszabadított autó állt meg vele egy vonalban az út közepén. A vezető kiszállt, és a segítőjéhez sietett.

  • Isten fizesse meg! - szólt, majd ki tudja miért, hiszen már régen nem szokás Budapesten idegeneknek így köszönteni egymást, hozzátette: - Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Talán meg sem lepődött, amikor magától értetődő természetességgel érkezett a válasz:

  • Mindörökké, fiam. Ámen.

A két ember mosolyogva megszorította egymás kezét. Az autós visszaült járó motorú autójába, de mielőtt beszállt volna, még egyszer megköszönte a segítséget. Az idős atya elmosolyodott, s féltő szeretettel csak ennyit szólt: "Aztán vigyázzon magára." Majd ott folytatta a munkát, ahol abbahagyta. Ám mintha egy picikét serényebben, vidámabban haladt volna az a hólapát...

Gyarmati Gábor


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
A koráltól a korálfeldolgozásig
Élő víz
Botrány
Nagytakarítás
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Hullámokat keltő élmény
Ifjúsági hétvége Révfülöpön
Kedves Barátom!
Gondolatok a könyvtárban
Zsinati ülésszak előtt
Keresztutak
Luther-szeminárium egy norvég-kelta kereszt árnyékában
Finn ökumenikus küldöttség a pápánál
Evangélikusok a Hajléktalanokért Baráti Kör
"álmaimban ágyban alszom..."
Panama a mában
Evangélikusok
In memoriam Komjáthy Lajosné sz. Varga Ilona
Egy elveszett és megtalált juh
e-világ
Hittel élni és dolgozni - a médiában is
A mandula
Keresztény szemmel
Értjük-e a figyelmeztetést?
Szórakoztató egyháztörténetek
Téli történet
102
A hét témája
Tükör
Kisszótár
Az Agendaszerkesztő és Liturgiai Bizottság közleménye
Agendareform előtt
Még egy pár szó a liturgiáról...
Hűtlenné vált egyházunk?
Elidegenítették tőlünk a sajátunkat - elidegenedtünk attól, ami a miénk?
evél&levél
Szolgálhatnak-e az istentiszteleten laikusok?!
A közelmúlt krónikája
Orgonahangversenyek Pestszentlőrincen
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Erdélyi és székelyföldi festmények a Vármegye Galériában
Akarsz-e játszani?
József és testvérei
Vár a gumivár
A vasárnap igéje
Hallottad a hírt?
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
EvÉlet - Lelki segély
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 7 Téli történet

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster