Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2004
- 7
- Botrány
Élő víz
Hozzászólás a cikkhez
Botrány
Apokaliptikus időket élünk. Mintha minden mozgásba lendült volna. A bizonytalanság érzése tölt el mindenkit. "Szélfútta levél a világ" - ahogyan a költő, Zelk Zoltán írja. Didergünk ebben a huzatos világban, nem melegít, nem lelkesít semmiféle új ideológia, tudományos felfedezés, kutatási eredmény a világűrben vagy a mikrobiológiában. A harc most már csak a túlélésért folyik.
Csodálatosan teljesül Pál apostol víziója (1Kor 13): a fókusz felé haladunk. Egyetlen dolog után kiált a teremtettség, az ember-, állat-, növény- és természeti világ együtt: a szeretet után, az igaz emberség után az egyre bonyolultabb, rafináltabb, kézi vezérlésű falanszterkörnyezetben. (Csak egy napig hallgassuk a rádiót reggeltől estig!)
Fil 2,5-11 szerint ez a metafizikai szeretet - amely az élet értelme, célja, a világ múltja és jövője - Jézus Krisztusban jött el (minden más jó őrá utal), aki az egyetlen igaz ember volt, és akiben Istent láthatjuk meg. Benne tört fel a szeretet teljessége a bűnbocsánat által. Fel tudjuk fogni, hogy bűnbocsánatról csak Krisztusnál van szó?! Van tehát egy arkhimédészi pont a világon, ezért igenis létezik igazság, becsület, tisztesség, hűség. Van, akinek a segítségével tájékozódni, akiből kiindulni és akihez viszszaérkezni lehet. Mégsem lógunk a semmi ágán!
Ez a hit egyre többeknek mentőöve életben, halálban, az életnek a gyűlölet erőivel szemben vívott iszonyú küzdelmeiben.
Krisztus azonban botránykő gyakran még a keresztények számára is, mert követése nem könnyű, nem happy endes népmese.
A keresztények új kihívás előtt állnak, és ez még a javukat is szolgálhatja. Egy rádió betiltása fontos lehet, de nem csillapítja a - sokkal mélyebbről fakadó - Jézus-ellenes indulatokat. Most lehet azokhoz fordulni tanácsért, akik ezt a harcot már megharcolták - például Ordass püspökhöz -, és megvizsgálni, vajon miben segít az ő példájuk.
Jézus pedig ott áll a kereszt árnyékában mint botránykő, gyengén, megkorbácsolva, megalázva, kigúnyolva, festékkel leöntve egyedül, a 21. század elején, Európa kapujában: Magyarországon...
A békességre vágyó, agyonhajszolt embereket karácsonykor provokálni több mint szégyen: bűn!
Kinczler Irén
::Nyomtatható változat::
|