EvÉlet - Lelki segély

Hozzászólás a cikkhez

"Alapbetegségem mellett sokféle egyéb egészségügyi problémával küzdöttem az elmúlt években. Mivel az orvos gyógyszereket írt fel, természetesen szedem őket. Emellett kipróbálok különféle gyógyhatású szereket is a gyógyulásom érdekében. Egyik hívő ismerősöm a közelmúltban azt mondta nekem, hogy a görög farmaka szó varázslást jelent, ezért a gyógyszerek szedése ördögi dolog. Szerintem nagyon megdöbbentő ez a kijelentés. Ezek szerint a keresztényeknek tilos lenne gyógyszert szedniük? Utasítsuk vissza a gyógykezelést, és haljunk bele a betegségünkbe?"

Drága Emma, érdeklődéssel fogadtam izgalmas kérdését! Engedje meg, hogy egy reménykeltő igével köszöntsem, majd rögtön a lényegre térjek. "Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?" (Zsolt 27,1)

A görög "farmakon" szó (egyes számú forma, többes számban: farmaka) több jelentéssel bír: 1. segédeszköz, ellenszer, csillapítószer; 2. orvosság, gyógyhatású szer; 3. ártó szer, méreg, mérgező ital. Miután a varázslással foglalkozó emberek gyakran állítottak elő gyógyhatású szereket és persze mérgező italokat is, a "farmakon" szó "varázsszer" jelentést is kapott. Az Újszövetségben a következő szavak származnak e szóból: farmakeia, amely az orvosság használatát éppen úgy jelenti, mint a varázslást (Gal 5,20; Jel 9,21; Jel 18,23), valamint a farmakosz kifejezés is innen ered, jelentése: gyógyszerkészítő, méregkeverő, varázsló (Jel 21,8).

Ezeket a szavakat tehát lehet jó és rossz értelemben is használni. Azt, hogy mikor melyik jelentésük kerül előtérbe, a szövegkörnyezet határozza meg. A galatákhoz írt levélben, de a Jelenések könyvében is minden alkalommal több bűnös, elvetendő tulajdonság és cselekedet között szerepelnek ezek a szavak, ráadásul abban az összefüggésben, hogy a varázslók, a méregkeverők nem mehetnek be Isten országába és szent városába. Ugyanakkor teljesen téves következtetés volna azt állítani, hogy minden orvossághasználat varázslás is egyben. Tény, hogy a farmakeia szó értelmébe belefér a hallucinogén szerek és egyéb káros anyagok előállítása és használata is, amelyektől tartózkodnunk kell. De ugyanakkor a farmaceutika (azaz a gyógyszerészet tudománya, amely kifejezés szintén a farmakeia szóból képződött) alapvetően az ember szolgálatában áll. Nyilvánvalóan a mindenható Isten gondviselő szeretetének jele az orvostudomány és a gyógyszerészet nagy léptékű fejlődése, amelyek eredményeit szabad használnunk. Ezért jó szívvel ajánlom Önnek, hogy bátran éljen a klinikai orvoslás módszereivel!

Biztos vagyok azonban abban, hogy kedves levélíró testvérem figyelmét sem kerülte el az, hogy a mai ember túl sok orvosságot és gyógyhatású szert szed. Túl könnyen és meggondolatlanul nyúl mindenféle tabletta, tinktúra, csepp és balzsamír után, emellett előszeretettel keresi és veszi igénybe különféle sámánok, kuruzslók, táltosok áltudományos módszereit gyógyulása érdekében. Sajnos gyakori a keresztények között is, hogy olyan vallásfilozófiai alapon álló "gyógymódoknak" (például jóga és akupunktúra) és parapszichológiai módszereknek (például magnetizmus és mesmerizmus) vetik alá magukat és családtagjaikat, amelyek mögött "e világ istene" áll (2Kor 4,4).

Sajnos a sátán nem tiszteli a szabad akaratot, gyakran a "világosság angyalaként" mutatkozik be, és jót - jelen esetekben egészséget - ígérve kopogtat be hozzánk. Ha beengedjük, akkor beköltözik hozzánk, majd kirabolja a gyanútlan ajtónyitót. Ezért az úgynevezett alternatív gyógymódokkal szemben nem árt bizalmatlannak lennünk, csak igei átvilágítás után éljünk velük! Lehetetlen nem észrevenni, hogy ma az egészség bálvánnyá vált. Ha közvélemény-kutatást tartanánk, és megkérdeznénk az utca emberét, hogy mit tart a legfőbb értéknek, akkor egészen biztos, hogy az "egészség" a toplista csúcsait ostromolná.

"No de miért olyan nagy baj ez?" - kérdezhetjük. Akár Emma nézőpontjából is feltehetjük a kérdést: "Utasítsuk vissza a gyógykezelést, és haljunk bele a betegségünkbe?" Szó sincs róla. Hiszen a betegség nagy megpróbáltatás, nemegyszer szörnyű kínokkal együtt járó állapot. Az Úristen lehetővé teszi, hogy bizonyos betegségek ellenszerét megtaláljuk, az egészség pedig valóban érték. De vajon csupán a testi egészség értékes? Nem kellene legalább annyira a lelki egészségünk megóvására is törekednünk?

A baj ott kezdődik, amikor az ember csupán a bűn következményeitől akar megszabadulni, és nem a kiváltó okától. Kerülő úton keresi a gyógyulást, és a lélek dolga nem érdekli. Látnunk kell azt is, hogy az Úr gyakran testi erőtlenségeinken keresztül nevel bennünket. Az örök élet szemszögéből nézve földi életünk fontossága a valós helyére kerül. Mindenekelőtt "életgyógyulásra" van szükségünk! Krisztusra, aki "bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei árán gyógyultatok meg" (1Pét 2,24). Szeretettel kívánom ennek a drága, üdvhozó igének testi-lelki áldásait Emma életére:

Szőkéné Bakay Beatrix

::Nyomtatható változat::