Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 21
- Mosolygó kék szemek
Keresztény szemmel
Hozzászólás a cikkhez
Mosolygó kék szemek
Úgy tanultam, hogy minden műalkotás (vers, festmény, film) akkor értékes, ha katarzist okoz, tehát az életünk átgondolására, megváltoztatására, jobbítására ösztönöz. Ilyen számomra a Karesz végakarata című film, melyet a liberális média mélyen elhallgat, csupán egy közszolgálati és egy kereskedelmi tévécsatorna vállalta eddig a levetítését négy év alatt.
Nézem az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium honlapján bevezetett új szolgáltatást, a sajtószemlét. Az első napon három cikket tettek fel, melyek így vagy úgy, de a liberalizációt támogatják (a kendermagosok reklámozásával, a prevenció fricskázásával, száraz statisztika bemutatásával). A kicsit gyanakvóbb olvasónak az a gondolata támad, hogy az újságírók által felkapott önfeljelentős akció nem is "alulról jövő" kezdeményezés, hanem esetleg a kormány vagy az egyik kormánypárt burkolt programja, melyre azután valódi törvényhozói köntösbe visszaöltözve így válaszolhat: "Lám-lám, itt olyan súlyú társadalmi problémáról van szó, hogy kénytelenek vagyunk a csúnya Alkotmánybíróság döntését kijavítva visszaállni a dekriminalizáció útjára..." Ez, kérem, bűnpártolás!
Nézem a Kendermag Egyesület honlapját, és valamiért nem találom a hírek, publicisztikák között sem a médiasztár Csernus doktor lesújtó véleményét az önfeljelentősdiről, sem a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a Mindentudás Egyetemén nemrég elhangzott legutóbbi előadását (lehet, hogy egy-két füves cigi hatására odahallucinálhatnám?), sem a Magyar Nemzet Online-on azt a 2005. március 19-én megjelent cikket, mely szerint egy új holland kutatási eredmény miatt (mely szerint a rendszeres marihuánafogyasztás fiatalkorban tudathasadást okozhat) Londonban a liberális drogpolitika felülvizsgálatára készülnek. Pedig úgy lenne korrekt, ha legalább azzal az újságírói trükkel élnének, hogy feltöltik az oldalra a cikket a cím után egy kérdőjelet téve, utána jöhet a vaskos cáfolat. Nagy kár, kedves Magonc Liberálisok, mert így oda az igazságkeresés látszata! Bizony, ha a hír igaz, és nincsenek többé olyan kategóriák, hogy könnyű és kemény drogok, és a "Hiszen Hollandiában és Londonban is!" típusú érvelést lassan fel lehet cserélni a "Hiszen már Hollandiában és Londonban sem!" típusúra, akkor el lehet kezdeni a sorban állást a bíróságon, és kérni az okafogyottá vált egyesület megszüntetését, valamint Konrád Gyuri bácsi írásainak nyilvános elégetését.
Nincs sok remény, ott a tőke, ott a média, ott a hatalom! Az árral szemben úszóknak azt ajánlom, hogy nézzék meg Paulus Alajos filmjét, a Karesz végakaratát, mely több szempontból is tanulságos, és katarzist okoz. Az első üzenete az, hogy a füves cigin keresztül vezet az út a halálos heroinhoz. Ezt talán már eddig is tudtuk, meg azt is, hogy vannak nagy akaraterővel rendelkező emberek, akik megállnak a marihuánafogyasztásnál, de ha a saját magunk és a gyerekeink életéről van szó, akkor inkább drasztikusan vegyük elejét minden rossz kísértésnek! A másik - és talán ez még fontosabb -, hogy a családi törődésből, a szeretetből sohasem elég.
A film a fiát tragikusan elvesztő édesapa küzdelméről szól az igen elrettentő részletek bemutatásával. Nézze meg minél több szülő és gyerek! Az alkotók jóvoltából és Gáspár Károly szándékának megfelelően ingyenesen letölthető innen: http://www.piar.hu/karesz.
Morvay Levente
::Nyomtatható változat::
|