e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Az informatika világa semmiben sem különbözik a legtöbb emberi alkotástól; itt is túlságosan sokszor visszhangoznak mély érzelmi hatást kiváltó fogalmak, mint például a kalózkodás vagy a digitális rabszolgaság. A szoftvergyártás a legjobban jövedelmező iparágak közé tartozik, így a fejlesztők részéről érthető, hogy a lopás és más, hasonlóan negatív fogalmak használatával – melyek nem szerepelnek a szoftverek használatát szabályozó szerzői jogi törvényben – igyekeznek csökkenteni az illegális másolatok számát. Eközben a felhasználók joggal érezhetik becsapva magukat, hiszen a regényekkel, festményekkel és zeneszerzeményekkel egy kategóriába sorolt számítógépes programok mellé semmiféle garanciát nem kapnak arra, hogy azok hibátlanul működnek – mint ahogyan a mozijegy árát sem lehet visszakérni, ha egy-egy filmes bakira leszünk figyelmesek.

A nyolcvanas években bontakozott ki a GNU-mozgalom, melynek alapítója, Richard M. Stallman olyan programok kifejlesztését tűzte ki célul, melyek szabadon terjeszthetőek. A free software (szabad szoftver) kifejezés kettős értelmezhetősége miatt – az angolban a free szó egyaránt jelent „szabadot” (például szólásszabadság) és „ingyeneset” (például ingyen sör) – manapság inkább a nyílt forrású elnevezést használják, mely üzleti körökben is jól hangzik, ellentétben a kommunista eszmékkel is kapcsolatba hozott korábbi kifejezéssel. Ezt a jelentésbeli félreértést pedig csak tovább fokozta, hogy a szabad szoftverek legtöbbje ingyenesen elérhető. A nyílt forrású modell – amelyet a leggyakrabban nyüzsgő bazárként emlegetnek a zárt programok katedrálisszerű felépítésével szemben – gyorsabb programfejlesztést és megbízhatóbban működő programokat eredményez. A megírt programkódokat a licencben előírt feltételek mellett – ezek némely esetben csupán annyit kötnek ki, hogy a szerző nevét nem szabad kitörölni – mások is felhasználhatják, így az egymástól független fejlesztők a másik helyett is dolgoznak. A GNU által alkalmazott GPL-licenc védelme alatt az egyszer megnyitott kódok nyíltak is maradnak, így ezek a programok végleg a közjót szolgálják, és nem kerülhetnek egy nagy szoftvercég tulajdonába.

A nyílt forrású szoftverek ugrásszerű elterjedése 1998-ban kezdődött, amikor a Netscape a korábban piacvezető, majd a Microsofttal vívott böngészőháborúban vereséget szenvedő Navigator nevű böngészőjét tette nyílttá. A forráskódokat a Mozilla Alapítvány vette gondjaiba, majd néhány évi fejlesztés után megjelentette a Mozilla alkalmazáscsomagot, amelyből később a Mozilla Firefox elnevezésű böngészőt fejlesztették ki. A Firefox első stabil verziója még csak tavaly ősszel jelent meg, viszont jó tudni, hogy a nyílt forrású programokat fejlesztők köreiben 1.0-s verziót csak kellően jól működő és alaposan tesztelt programból szoktak kiadni.

A Firefox nagy sikert aratott. Ezt főleg újításainak és biztonságos működésének köszönheti, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy a program a Windows mellett Linuxon és Mac OS X-en is futtatható. A legfőbb tulajdonságai között kell megemlíteni, hogy egy ablakon belül több fülön több oldalt is meg lehet nyitni, így a böngészett oldalak között egyszerű váltani, és a program is kevesebb erőforrást használ fel, miközben blokkolja a kéretlenül felugró ablakokat. Egy másik, gyakran használt funkciója a képernyő jobb felső sarkában megjelenő beviteli mező, amelyben közvetlenül lehet keresni a Google-ban, illetve – beállítástól függően – más keresők, szótárak és adatbázisok is használhatóak. Igazi nagyágyúvá viszont az teszi a Firefoxot, hogy számtalan külső modult lehet letölteni hozzá, melyek jelentősen kibővítik a program képességeit. E sorok írója rendszeresen használ többek között olyan kiegészítőt is, amely az oldalon lévő zavaró reklámok megjelenését tiltja le.

Az internetes férgek és vírusok közül számos változat az Internet Explorer valamelyik programhibáját kihasználva terjed, ezért sok felhasználó nem várja meg annak jövőre ígért újabb verzióját, hanem alternatív böngészőt keres. Az Internet Explorer korábbi 90%-os piaci részesedése fokozatosan csökken (Magyarországon mintegy 22%-os Firefox-használatot mértek májusban, eddig világszerte több mint hatvankétmilliószor töltötték le a programot). Különösen a webfejlesztők körében magas a Firefox-felhasználók száma, ami annak köszönhető, hogy a program magas szinten megfelel a szabványoknak, és hogy igen hatékonyak a hozzá beszerezhető kiegészítők. Sokan a böngészőháború újraéledését vélik felfedezni ebben a tendenciában, de a Firefox fejlesztői és felhasználói inkább valami mellett, nem pedig ellen harcolnak, ezért szlogenjük is a pozitív kicsengésű „rediscover the web”, azaz „fedezd fel újra a webet” – természetesen Firefoxszal.

A program magyar változata is ingyenesen beszerezhető (érdemes a http://Ź www.firefox.hu/ oldalról elindulni); ezt nemcsak magyar kezelőfelülettel lehet használni, de a beépített keresők egy része is magyar, és – többek között – a SZTAKI angol–magyar szótárát is használhatjuk. Külső modulként magyar helyesírás-ellenőrző is telepíthető hozzá, így az egyházi weboldalakat a Zope felületén szerkesztők könnyedén észrevehetik és javíthatják az elgépeléseket. A telepítőcsomag nem éri el a 9 MB-os méretet, ezért letöltése gyors, valamint az informatikai lapok is előszeretettel teszik fel lemezmellékleteikre.

Mit lehet még elmondani erről a remek alkalmazásról? Talán csak annyit, hogy az Evangélikus Élet on-line változata is a Firefox használatával kerül a világhálóra.

Nagy Bence

::Nyomtatható változat::