EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élõ víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 36 - Fuvallat a templomban

Élõ víz

Hozzászólás a cikkhez

Fuvallat a templomban

Öskün koncertezett a New Life

Kitûnõen bizonyította a New Life ökumenikus ének- és zenekar az ösküi evangélikus templomban július 28-án tartott koncertjével, hogy Isten nevének dicsõítésére éppúgy alkalmas lehet egy modern hangszerekkel felszerelt énekkar, mint egy orgonazenés istentisztelet. De koncertjükkel nem ennek a bizonyítása volt a céljuk, hanem a hitvallás, a kiállás és az öröm hangjainak hallatása, amelyek a Mindenható szeretetét éneklik. A dalokat egy-egy személyes bizonyságtétel tette, varázsolta még szívhez szólóbbá, amelyek egyúttal példaértékûen tanúskodtak a zenekar tagjainak élõ, buzgó hitérõl.

Elõre bocsánatot kérek a zenekar tagjaitól, ha rövidke írásomban visszacsengenek vallomásuk szavai; az elhangzottak további gondolatokat szültek – az esti koncert után nem lehetett megérintetlenül átlépni a templom küszöbét. Figyelmeztetés, jel, ígéret áradt a dalokból és a bizonyságtételekbõl egyaránt.

Zajos világban élünk. A nappal – és gyakran az éjszaka – óráit, életünk mozgásterét túl sok minden árasztja el, ami lefoglalja érzékszerveinket, automatikussá teszi gondolkodásunkat, és rombolja a lelkiségünket: szól a tévé, a rádió, harsognak a reklámok, a mai világ talmi csillogását hirdetõ téveszmék. Nem tudunk csendben maradni, és nem hagynak minket csendben lenni. Olykor mi magunk sem akarunk csendben maradni. Félünk tõle, félünk a gondolatainktól, amelyek csak ekkor születhetnek meg igazán. A csendben – a lelki csendben – halljuk meg az Úr szavát; a csendben elsuttogott öröm, hála, a csendben megszületõ kétségbeesett sóhaj tisztán száll felfelé.

Valami hasonló lehet ez, mint az a kis vallomás, amelyet nemrégiben e-mailben kaptam. Egy felmérés során gyermekeket kérdeztek meg arról, hogy szerintük mi a szeretet. Az egyik válasz így szólt: „A szeretet az, amit karácsonykor lehet hallani. Ha abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor hallod meg.” A csendnek hangja van. Istenhez hívó hangja. Hagyod, testvérem, hogy ez a csend a te életedben is hallható legyen?

Emberi kapcsolatainkban eluralkodott a bizalmatlanság, a bizonytalanság. Felelõtlenül ígérgetünk, tetteink, szavaink nem átgondoltak. Megígérjük, hogy megtesszük – mégsem tesszük meg. Megígérjük, hogy pontosak leszünk – mégsem vagyunk azok. Megígérjük, hogy hûségesek leszünk – mégsem vagyunk azok. Mennyire ellentétes ezzel – és emiatt a világ szemében elfogadhatatlan, taszító –, hogy az élõ Isten szava igaz! Nincs nagyobb „veszélye” mai világunknak, mint az ige, a Szentírás! Ma már nem támadják vehemensen a Bibliát – a tendencia inkább a nevetségessé tétel, a bagatellizálás. Testvérem, a világ fél a tiszta szótól, fél az igaz szótól! Mersz-e, merünk-e a bibliai zsinórmérték szerint élni?

Egy másik bizonyságtétel magával ragadó gondolata az volt, amely Isten és ember kapcsolatát a pók munkájához, hálójának elkészítéséhez hasonlította. Amikor ugyanis a pók elkezdi szõni a hálóját, egy fõ fonálon ereszkedik alá, s ezután fog neki a munkának. Mindig óvatosan szõ, mert ha a fõ fonalat elvágja, a hálója összezuhan, s õ maga esik csapdába. Így vagyunk ezzel mi, emberek is. Építjük a saját kis világunkat, a családunknak, a munkánknak, a mindennapi dolgainknak, a szenvedélyeinknek élünk, de ha az életünk értelmét adó fõ szálat, az Istennel való kapcsolatot elvágjuk, vergõdni kezdünk a saját hálónkban, s öklünket rázzuk az ég felé. Ilyenkor végiggondolod-e, testvérem, hogy nem te vágtad el azt a szálat? Egy nagyon plasztikus, bizonyára sokak által ismert kép jutott még eszembe: a bûn vágja el ezt az égi kapcsolatot. De a remény Istene azért olyan csodálatos, mert hatalmasságában és kegyelmességében újra meg tudja kötni az elszakított fõ fonalat! Az újrakötés miatt pedig rövidebb lesz a madzag, mint volt – a kegyelem által újra felelevenített kapcsolat közelebb visz a Teremtõhöz.

Egy lelkipásztor meglátogatta beteg barátját a kórházban, aki már haldoklott. A biztató szavak talán önkéntelenül fordultak át a Jézusról szóló bizonyságtételbe. Abeteg barát könnyes szemmel nézett az ágy mellett ülõre, s csak ennyit kérdezett: „Miért nem elõbb?” Evangélikusként nevünkben hordozzuk a jó hírt. Sarkadi Imre írja keserûen egyik novellájában, hogy „mit érek én a te bölcsességeddel, ha benned van?” Mit ér jó hírt hordozó nevünk, ha nem tudjuk, nem akarjuk átadni a tartalmát? Nevünkben hordozott azonosságtudatunk, a kiformálódott hit nem engedheti, hogy csöndesen, magunkba zártan éljük meg kereszténységünket. Tettre, hirdetésre, cselekvésre kell késztessen bennünket – ebben teljesedik ki a hit. Az örömhírt meg kell osztanunk arra szomjúhozó társainkkal – a megélt hitnek cselekedetekben kell megnyilvánulnia, kinek-kinek kamatoztatnia kell a fentrõl adatott képességeit! Testvérem, tudsz-e még ma szólni valakinek? Tudsz-e még ma jó példával, szorgos munkával elöl járni? Így kell tennünk, amíg nem késõ!

Köszönöm a New Life együttes tagjainak, hogy mertek, mernek tanítani, bizonyságot tenni, és hálás vagyok a Mindenhatónak, amiért hagyta, hogy megérintsék a lelkemet, és felbátorított az írásra.

Pataki Gergely


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Liturgikus sarok
A megszólító Úr jelenléte
Élõ víz
Nyári gondolatok
Heti útravaló
Fuvallat a templomban
Egyházunk egy-két hete
440 éves a soproni gyülekezet
Jézus falakon belül és kívül
A kegyelmi tõke értéke
Szentelés Szarvason
Istenfélelemben megkezdett szolgálat
Keresztutak
Roger testvér vértanúsága
Egyházi vezetõk reagálása Göncz Kinga felvetésére
20. világifjúsági találkozó
Evangélikusok
Istentõl kapott szépség és tehetség
Egy elfelejtett tudós tanár: Szelényi Ödön
e-világ
Igaz és fenntartható emberi közösségek
Tombol a mackómánia
Keresztény szemmel
Tanévkezdet
Gyûjtsd a pontokat!
Szinkron
A hét témája
Kék Szalag-adományozás
Díszpolgári cím gyülekezet- és faluépítõ munkáért
Veled, Urunk, sohasem nélküled!
Gazda-istentisztelet
Morzsák az új kenyér ünnepérõl
evél&levél
Etióp „misszionált” a szlovákiai evangélikusok országos találkozóján
Közlemények, nyilatkozatok
PRÚSZ-közlemény
A közelmúlt krónikája
V. országos ökumenikus gospel zenei fesztivál
Pásztorok a tûz körül
Áldás és békesség!
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Evangélikus költõk versei a katolikus kápolna kertjében
Bajor kóristák vizitációja
Vb-közvetítés a templomokban is
Evangélikus lelkész segítheti a németek felkészülését a világbajnokságra
Negyvenhét regiszter
Bach-õsbemutató Weimarban
A vasárnap igéje
Tanévnyitó önvizsgálat
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2005 36 Fuvallat a templomban

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster