Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 37
- Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Hozzászólás a cikkhez
Oratio oecumenica
Mindenható Istenünk, te, aki megláttad és megszántad a naini síró özvegyet, kérünk, szánj meg minket is.
Természeti katasztrófák hírei rémítenek: emberek ezrei lettek földönfutókká, szorgalmas életek munkája lett percek alatt semmivé… Ember emberre támad érthetetlen, vak gyûlölettel; százak halnak meg, és nem tudjuk, hogy miért…
Miközben a mindentudás egeit ostromoljuk, egyre inkább úrrá lesz közöttünk a félelem. Félünk a teremtett világtól, melyet megrontottunk, és amely most ellenünk fordul. Félünk embertársainktól, akiket nem is ismerünk, akiken gõgösen átnéztünk, és akik most ismeretlenül, vak gyûlölettel támadnak ránk.
Urunk, adj igaz, képmutatás nélküli bûnbánatot, hogy felismerjük mindazt a rosszat, amit a teremtett világ és embertársaink ellen elkövettünk. Adj idõt, hogy jóvátegyük, amit még lehet. Add, hogy megtaláljuk a megbékélésre vezetõ utat. Add, hogy megbékéljenek egymással nemzetek és népcsoportok. Add, hogy egymásra találjanak a szeretet és megbékélés jegyében a különbözõ nemzedékek, a házastársak, munkatársak, szomszédok. Engedd, hogy több legyen a megértés, mint az értetlenség, s több a szeretet, mint a gyûlölet ember és ember, nép és nép között.
Könyörgünk betegeinkért, különösen is a beteg gyerekekért. Urunk, te tudod, mennyire nem értjük szenvedéseink okát, és ezért sokszor tehetetlenek, tanácstalanok vagyunk. Te adj gyógyulást a betegségekre, erõt a szenvedések elhordozásához, és bölcsességet a gyógyító kezeknek.
Istenünk, ne rejtsd el jóságodat szemünk elõl. Add hinnünk: nem üres az ég felettünk. Engedd, hogy rátaláljunk azokra, „amik odafent vannak”, és hogy az „odafenn valók” reményében merjük újra átgondolni földi életünket. Add, hogy megérthessük felsõbbrendû akaratodat, s hogy azt követve napi feladatainkat hûséggel betölthessük embertársaink javára és a te dicsõségedre.
Áldj meg minden jó szándékú törekvést. Add, hogy a jó szándék bölcsességgel és kitartással párosuljon bennünk. Istenünk, ne engedd elfelejtenünk, hogy honnan jöttünk. Mutass és adj értelmes célt az életünknek. Adj munkát a munkanélkülieknek, reményt a kétségbeesetteknek, alázatot az elbizakodottaknak, társat a magányosoknak. Külön kérünk az utánunk jövõ nemzedékekért, hogy hûséges társat találjanak, és õrizd meg a társakat egymás számára egy életen át.
Légy azokkal, akik nem jutottak el istentiszteletre, pedig vágytak útmutató, vigasztaló szavadra. Õrizd azokat, akiknek már semmit nem jelent a vasárnap. Ébreszd szívükben az útmutatásod iránti vágyat.
Urunk, jóságos és bölcs megértéseddel hallgass meg minket Jézus Krisztusért. Ámen.
::Nyomtatható változat::
|