e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Bell találmányának megjelenésével a mindennapok kommunikációja alapvetõen változott meg: a hagyományos levelezéssel ellentétben a telefonálás elhanyagolható tényezõvé tette az információ átvitelének idejét. Mintegy száz évvel késõbb az internet világában is hasonló folyamat játszódik le.

A világhálón a több ezer kilométer távolságra esõ szervereken lévõ honlapokhoz is szinte azonnal hozzáférünk, az elektronikus levelek kézbesítési ideje pedig másodpercekre csökkent. Ezt a kommunikációs formát mégis lassúvá teszi az, hogy az e-mail címzettje általában csak kis idõ elteltével – a levelezõprogram beállításától függõen legalább egy perc múlva – tölti le és olvassa el az üzenetet. Noha az interneten már kezdettõl fogva megszûnt a távolság, az idõbeli elhatárolódás csak a pár éve berobbanó technológiáknak köszönhetõen fog semmivé válni.

Egy friss felmérés szerint az amerikai fiatalok már csupán a hivatalos szervekkel, az iskolával és az idõsebb generáció tagjaival tartják a kapcsolatot e-mailben, egymással jórészt csak chatelnek (ejtsd: „csetelnek”); ez az azonnali üzenetküldõ szolgáltatás keretében folytatott csevegést jelenti. A megkérdezettek háromnegyede mindennap használja ezt a kommunikációs módot, és nem ritka, hogy napi két óránál is többet eltölt vele.

A chatelés – vagy más néven az azonnali üzenetküldés (instant messaging) – lényege, hogy a kapcsolat felépítése után az egyik fél által bevitt információ rögtön megjelenik a másik számítógépén. Mivel a hálózat nem tesz különbséget az adatcsomagokban található információ fajtája – szöveg, kép, hang – között, a széles sávú hozzáférések elterjedésével párhuzamosan a chatelés is alapvetõ változáson ment át. A pusztán szöveges párbeszéd helyett most már akár mozgóképek és animációk küldésére is van lehetõség, valamint a VoIP-technológia révén valódi – és ingyenes – telefonként is használhatjuk a számítógépet.

Az azonnali üzenetküldés szöveges változatának alapvetõen két fajtáját kell megkülönböztetni. Az IRC (Internet Relay Chat) esetében egy szerverre kell bejelentkezni, amelyen az általunk megadott csatornába belépve látjuk folyamatosan az összes jelen lévõ felhasználó által beírt szöveget. A unixos világban kedvelt talk mintájára hozták létre 1996-ban a Windowson elérhetõ ICQ-rendszert (a tréfás rövidítés az angol „I seek you”, vagyis „megkereslek” kifejezést takarja); ez már nem szerveralapú, hanem felhasználó-központú megoldás. Mûködésének lényege, hogy a kliensprogram a futtatásakor regisztrálja magát egy központi számítógépen, amelynek hatására az összes felvett partner látja, hogy a felhasználó bejelentkezett (ez természetesen fordítva is igaz), és az ezek után megindított párbeszéd már csak a két gép között zajlik. Az ICQ-hoz hasonló rendszerek mára már elszaporodtak, a legnagyobb felhasználói táborral rendelkezõ hálózatokat olyan nagy nevû cégek hozták létre, mint a Microsoft (kliensprogramja az MSN Messenger), az America Online (AIM) vagy a Yahoo (Yahoo Messenger). Legutóbb arról érkezett hír, hogy a keresõje révén óriáscéggé nõtt Google is a területre lépett, Talk nevû szolgáltatása pedig egybõl internetes telefonálást is lehetõvé tesz.

Mi az azonnali üzenetküldés elõnye? Valódi interaktív kommunikáció jön létre, mely kérdések és válaszok gyors egymásutánját teszi lehetõvé. „Bent találkozzunk, ha esik az esõ?” „Ha nincs elég kakaó a süteményhez, akkor reszeljek bele csokit, vagy használjak inkább barna cukrot?” „Ha javítottam a programhibát, akkor az egész forráskódot töltsem fel?” „Az olvasószerkesztõ visszaküldi a cikket ellenõrzésre?” Köszönjük szépen, e-mail! Isten hozott, chat!

Nagy Bence

::Nyomtatható változat::