Kultúrkörök

Nézetem szerint…

Hozzászólás a cikkhez

„Összesen tizenhatezer templomban és közösségi házban is lehet követni a Németországban zajló, jövő évi labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit. A vendéglátó országban az evangélikus egyház szerezte meg a nem kereskedelmi szolgáltatók közül az ingyenes műsorszórás jogát” – olvasom az Evangélikus Élet szeptember 4-i számában megjelent rövidhírben.

A „vb-atyának” titulált Hans-Georg Ulrichs lelkész azt mondta, hogy a megállapodás értelmében a hívek óriás kivetítőkön nézhetik majd a meccseket, melyek köré ingyenes rendezvényeket is szerveznek, felár nélkül forgalmazott ételekkel és italokkal.

„A templomi tévéközvetítések a hitélet fontos részét képezik” – hangsúlyozta a lelkész.

Sportújságíróként dolgozom már tizenhárom éve, tehát szakmám a sport, ezen belül a labdarúgás. Kilencéves korom óta figyelemmel kísérem a világ- és Európa-bajnokságokat, már az éppen aktuális vébé záróünnepsége után megkezdem a visszaszámlálást a négy év múlva következő új bajnokságig. Ezt csak azért jegyeztem meg, hogy még véletlenül se vádoljon meg senki a sport, a foci iránti ellenszenvvel.

Mégis megdöbbentett a hír. Labdarúgó-mérkőzés közvetítése a templomban? A kettő valahogy nem fér össze, külön-külön rendben vannak. Otthon megnézem az Argentína–Németország mérkőzést, majd elmegyek a templomba. Vagy inkább fordítva, első a templom, majd jöhet családi vagy baráti körben a mérkőzés.

Enni és inni is lehet, felár nélkül, no és szurkolni. Sportszerűen vagy durván. Az egyik rádióban a hírolvasó és a műsorvezető jól el is mókázott ezen. „Mi lesz, ha trágárkodnak?” „Majd vetnek egy keresztet…” Rögtön Jézus jutott eszembe, amikor feldühödött, és az utolsó szálig kisöpörte a templomból az árukat meg a tevékenységükkel a szent helyet beszennyező embereket.

Azt értem, hogy valamilyen módon be kell csábítani az embereket a templomba, de így?

Gajdács Pál

::Nyomtatható változat::