A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Mosdatlan kezek, barázdált arc, szomorú szemek. Sokakban mindössze ennyi rögzül egy-egy hajléktalannal való találkozás „emlékéből”. A hétköznapokban, rohanás közben keresztény létünkre is kerüljük, olykor nagy ívben kikerüljük a legelesettebbeket, a társadalom peremére szorultakat. Hiszen ott van az ökumenikus segélyszervezet, ott vannak a máltaiak meg a többi hasonló intézmény – nyugtatgatjuk a lelkiismeretünket. És valóban, a hozzájuk fordulóknak jó esélyük van arra, hogy átvészeljék a krízisidőszakot; Budapesten például novembertől áprilisig minden este hatkor meleg teát és zsemlét kaphatnak a hajléktalanok. Ám karácsony előtt különösképpen indokolt feltennünk a kérdést: mire telik tőlünk? Lehet, hogy Jézus születésének ünnepére készülve a templomba járó ember a „tágabb família”, gyülekezetének tagjai felé is nyitottabb, de vajon mennyire tág a „látóköre” gyülekezeteinknek? Segítenek-e azokon, akik Isten házától is távol tengetik életüket, s ha igen, miként? Adventi karitatív körképünkben erről kísérelünk meg beszámolni lapunk olvasóinak – a teljesség igénye nélkül.

Visnyei Emőke utcai szociális munkás. Nem mellékesen a budavári gyülekezet fiatal felnőtt ifjúsági körének („fife”) tagja. Nemrég megkérdezte a kör tagjait, lenne-e kedvük besegíteni az utcai szociális munkába. Sokan és örömmel vállalkoztak rá. Ezen múlna? A személyes megszólításon? A (fel)kérésen?

A Debreceni Evangélikus Egyházközség évről évre karácsonyi csomaggal segíti a munkanélkülieket, nagycsaládosokat, fiatal házasokat. Réz-Nagy Zoltán lelkész tájékoztatása szerint a gyülekezet tagjai évek óta segítenek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) alapélelmiszereket tartalmazó csomagjainak szétosztásában.

A Balatonboglári Evangélikus Egyházközség vállalkozó szellemű tagjai az idén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat akciójához csatlakoztak – tudtuk meg Aradi György lelkésztől. A helyi katolikus és református gyülekezettel összefogva törülközőgyűjtést szerveztek, ily módon támogatva három budapesti nappali melegedőjét és egy egészségügyi centrumot. Céljuk 1200-2000 törölköző összegyűjtése volt.

A protestáns keresztényeket tömörítő Johannita Rend Magyar Tagozatát hivatalosan még 1924-ben jegyezték be. Segítőszolgálatának elnöke, Porcsalmy László lapunknak elmondta, hogy a karácsony jegyében két évvel ezelőtt gyűjtöttek először adományokat. Akkor a református gyülekezetekhez fordultak, most decemberben pedig minden evangélikus gyülekezetnek is postáztak levelet.

Szombathelyen három éve működik johannita csoport. Azóta különösen az adventi időszakban keresik meg sokan őket, az önkormányzattól éppúgy, mint például egy nevelőotthonból. A johannitáktól független gyülekezeti esemény Szombathelyen a karácsonyi csomagok készítése gyermekek számára, valamint – advent első vasárnapján – a karácsonyi vásár. Ezt a fiatal felnőttek egy csoportja szervezi. A gyülekezeti tagok által készített, majd eladott tárgyakból származó bevétel kettős célt szolgál: egyrészt a karitatív, másfelől az ifjúsági munka támogatását – mondotta az egyházközség lelkipásztora, Gregersen Labossa György. Az egyházközség vezetője szólt arról is, hogy a szombathelyi evangélikusok körében évtizedek óta működik egy gyülekezeti diakóniai csoport Farkas Géza presbiter vezetésével. Egész évben látogatnak, karácsonykor pedig nemcsak gyülekezeti körlevelet, hanem szeretetcsomagot is visznek magukkal. Advent negyedik vasárnapján a diakóniai csoport vezetője az istentiszteleten külön is köszönti a jelen lévő időseket; ők szintén egy kis csomaggal térhetnek haza a templomból.

Diakóniai csoport meglétéről és szolgálatáról számolt be Ribár János orosházi lelkész is. Az esperes szólt arról, hogy ők főként a lakásukhoz, ágyukhoz kötött idős betegeket látogatják meg. A családok átmeneti otthonában pedig – ennek az épületét a gyülekezet adta, de az intézményt magát a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet működteti – a gyermekeknek kedveskednek apróbb ajándékokkal.

A Deák téri evangélikus egyházközségben az előző évben osztottak először ételt a templom udvarán, idén december 11-én ezt az akciót ismételték meg.

– Az egyházközségen belüli karitatív munkát advent idején az úgynevezett ruha- és kézimunkavásár bevételéből finanszírozzuk. Novemberben kinek-kinek ez évben is lehetősége volt arra, hogy behozza azt a ruhaneműt, amelyre már nincs szüksége, a kézimunkát pedig a kézimunkakör tagjai készítették. Mindezeket meg lehetett vásárolni. A pénzből egyedülálló nyugdíjas egyházközségi tagok számára készítettünk karácsonyi csomagot, ezt gyülekezetünk nőszövetségének tagjai vitték el az érintetteknek – tudtuk meg ifj. Cselovszky Ferenc igazgató lelkésztől.

– Kapcsolatban vagyunk a MÖSZ hajléktalanszállójával – tájékoztatott Jakab Béla gyulai lelkipásztor. – A gyülekezet tagjai részükre gyűjtenek adományt karácsony előtt, illetve az ökumenikus imahetet megelőző időszakban. Hála Istennek, magának az evangélikus közösségnek nincsenek szociális segítségre szoruló tagjai – tette hozzá.

Oltalom néven Nyíregyházán evangélikus hajléktalanellátó szolgálat működik. Itt a hideg beálltával több férőhelyet igyekeznek kialakítani, és ilyenkor persze több fogy a teából, az élelmiszerekből is.

– Karácsonykor anyaotthonunk lakóit és a gyülekezet idős, rászoruló tagjait is meglepjük egy-egy csomaggal – mondta Laborczi Géza, az intézmény igazgató lelkésze.

A nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet tagjai, valamint a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény lakói idén adventben jótékonysági vásárt szerveztek; a bevételt az ifjúsági munka támogatására szánták.

A székesfehérvári gyülekezet lelkésze, Bencze András arról beszélt, hogy egy kis szeretetcsomaggal látogatták meg a hetven év feletti magányosokat.

– Ez nem segély volt, hanem tényleg a szeretetünk kifejezése – hangsúlyozta az esperes. Ezt a körülbelül hetven főt érintő szolgálatot a hittanosok és az ifjúság végezte. Az év folyamán a gyülekezet alapítványa igen aktívan tevékenykedett: ösztöndíjat biztosított főiskolás fiataloknak, segélyt adott egy-egy rászoruló idős embernek és családnak, táborokat és konferenciákat finanszírozott, a hajléktalanok közti munkát támogatta, és így tovább. Mindez mintegy háromnegyed millió forintos összeget jelentett.

– A hajléktalanok közötti segítségnyújtást egyébként november elejétől márciusig végezzük – tette hozzá Bencze András. – Ebben a munkában a város több felekezete és karitatív közössége dolgozik együtt. Ránk kéthetente kerül sor, ekkor gyülekezetünk néhány tagja segít az étkeztetésben.

Sándor Frigyes lelkésztől arról értesültünk, hogy a miskolci gyülekezetben adventben betegeknek és rászorulóknak adományoztak kisebb csomagot.

Dunaújvárosban – a gyülekezet alapítványával karöltve – karácsony előtt adnak segélyt, így segítve évről évre az idős és rászoruló testvéreken – mondotta el Stermeczki András lelkész.

Az angyalföldi gyülekezetben is készítettek csomagokat a gyülekezet adakozása nyomán azoknak a híveknek, akiknek erre szükségük volt – tudtuk meg Kendeh György lelkipásztortól.

Karácsonyra a gyerekeknek készítettek több száz ajándékcsomagot a szarvas-újtemplomi gyülekezetben – árulta el Deméné Gede Erika lelkésznő. Ez persze csak az új gyülekezeti tagok csemetéi számára meglepetés, hiszen az egyházközség minden esztendőben adományoz erre a célra, miként karácsonykor az idősebb testvéreket is minden évben meglepik egy szerény szeretetcsomaggal. A ruhagyűjtés Szarvason egész éves „program”; természetesen az ünnepek közeledtével többen kopogtatnak be hozzájuk, mint máskor. Hajléktalanoknak is egész évben igyekeznek segítséget nyújtani. A gyülekezetnek van egy tanyasi iskolája, ott hosszabb-rövidebb időre meg is húzódhatnak olyanok, akik másként nem tudják megoldani lakásproblémájukat.

A zalaegerszegi lelkész, Szabó Vilmos arról számolt be, hogy feleségével, Piri Zsuzsannával együtt szolgálatuk kezdetétől fogva fontosnak tartották, hogy figyeljenek azokra, akik korábban a gyülekezet közösségében merítettek erőt az élet terheinek elhordozásához, de most már nem tudják elhagyni otthonukat.

– Különösen adventben és a böjti időben figyelünk oda arra, hogy felkeressük őket, és felajánljuk nekik az úrvacsoravétel lehetőségét, házi istentisztelet keretében. Most lesz második éve, hogy december 23-án a város díszterén felállított karácsonyfa alatt ünnepeljük meg „mindenki karácsonyát” – tette hozzá a lelkipásztor. – Azokat hívjuk és várjuk, akik különben otthon egyedül töltenék az ünnepet.

Óbudán a gyülekezet évtizedes hagyományt ápolva idén is ajándékcsomagokkal és pénzadománnyal segítette a rászorulókat – mondta Hokker Zsolt segédlelkész. – A csomagok összeállítását egyrészt az önkormányzattól pályázat útján nyert összeg, másrészt pedig az egyházközség tagjainak nagylelkű adományai tették lehetővé. Emellett megajándékoztuk azokat a hittanos gyermekeket, akik karácsonyváró műsorukkal lepték meg a gyülekezetet, és azokat is, akik „csupán” a gyülekezet tagjaiként voltak jelen.

Igényli az evangélikus gyülekezet „segítségét” a helyi önkormányzat Budahegyvidéken is. Kérték, hogy a kisnyugdíjas gyülekezeti tagok nevét küldjék el számukra, és ők lehetőségeikhez mérten vásárlási utalványt adtak a rászorulóknak (ez évben tizenhat embernek fejenként tízezer forintot).

– Ebben az esztendőben összefogott egymással az evangélikus közösség diakóniai és látogatócsoportja – tudtuk meg Dobó Józsefnétől, a látogatócsoport vezetőjétől. – Negyven kisnyugdíjast támogattunk csomaggal, amelybe a csütörtöki bibliaóra résztvevői által készített sütemény került, valamint – a gyülekezet adományaként – öt-ötezer forint.

A kelenföldi egyházközségnek szintén szoros a kapcsolata a helyi önkormányzattal. Karácsony előtt még intenzívebben hangzik az adakozásra buzdító felhívás. Elsősorban ruhákat kérnek. A gyülekezetben összegyűjtött adományokhoz a Szent Imre-plébánia karitászcsoportjával közösen működtetett családsegítő szolgálat Fraknó utcai helyiségében juthatnak hozzá a rászorulók. A segítségre szoruló hajléktalanokat év közben is támogatják.

– Ezt a szolgálatot hatodik éve végezzük – tájékoztat Joób Máté lelkipásztor. –Az épületet az önkormányzat bocsátotta rendelkezésünkre díjmentesen, a rezsi egyharmadát a kelenföldi evangélikusok, a többit pedig a katolikusok fizetik.

– Az evangélikus gyülekezet tagjai keddenként vannak itt – csatlakozik a beszélgetéshez dr. Erdődi Tiborné nyugalmazott anyagipari technikus, e szolgálat vezetője. – Ilyenkor lehet hozni-vinni az adománynak szánt cipőt és ruhaneműt. A ruhákat kiadás előtt nagyság szerint és fajtánként is – külön a nadrágokat, pulóvereket és így tovább – szétválogatjuk. Van itt egy varrógép is, így kisebb javításokat is el tudunk végezni, ha szükség van rá. Azokat az adományokat, amelyeket nem osztunk szét, más hazai szervezeteken keresztül továbbítjuk belföldre, illetve a határon túlra – mondta a szolgálat vezetője. – Az idei esztendő „újdonsága” volt – tette hozzá –, hogy december 15-én délután a rendszeresen hozzánk járókat lelki táplálékkal is megörvendeztettük. Nemcsak szendvics és tea várta őket, hanem a Zákeus Média Centrum egy filmjét is megtekinthették, majd beszélgettek a látottakról.

– Néhány évvel ezelőtt, amikor az ünnep közeledtével egy nem keresztény közösség kezdett ételt osztani a városban, felébredt a gyülekezet lelkiismerete – mondja Németh Mihály békéscsabai lelkész. – Így indult útjára az a kezdeményezés, amelynek lényege, hogy karácsony előtt úgynevezett közebédet osztunk azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Erről a helyi családsegítő szolgálat értesíti a rászorulókat. Az ebédet elfogyaszthatják az étteremben, vagy akár haza is vihetik. Az idén december 23-án kerül(t) sor erre az akcióra. A háromszáz fő étkeztetésének költségeit – mintegy százhúszezer forintot – a gyülekezet fedezi.

– Másként is igyekszünk segítséget nyújtani. A rászorulók maximum ötezer forintos készpénzsegélyt kaphatnak, ezenkívül egész évben zajlik a ruhacsere-akció a gyülekezet missziói imakörének jóvoltából. Karácsonykor természetesen mindig többen jönnek, mint máskor – fűzi még hozzá a lelkész.

Végül a szarvas-ótemplomi gyülekezet lelkészét, Lázár Zsoltot kértem meg arra, hogy számoljon be a gyülekezet advent idején végzett karitatív munkájáról. A lelkipásztor arról beszélt, hogy ők a helyi családsegítő szolgálattal és egy civil szervezettel összefogva négy esztendeje rendezik meg „mindenki karácsonyát”. Ide elsősorban azokat a gyermekeket várják szüleikkel együtt, akikkel a családsegítőn keresztül kerültek kapcsolatba: vállalkozók és gyülekezeti tagok által „szponzorált” csomaggal és műsorral kedveskednek nekik.

Az a tervük, hogy a békéscsabai gyülekezethez hasonlóan náluk is legyen karácsonyi ebéd a rászorulóknak. Ám a segítségnyújtás nemcsak karácsony idején fontos, hanem az év többi részében is – tartotta szükségesnek hangsúlyozni Lázár Zsolt. Ezért is tűzték célul, hogy a jövő évtől átvállalják a leginkább rászoruló öt-tíz idős ember napi háromszori étkezésének költségeit.

Gazdag Zsuzsanna

::Nyomtatható változat::