Gyermekvár

Hozzászólás a cikkhez

Tíz hete indult sorozatunkban két keresztes lovagnak segíthettek a rájuk váró próbák teljesítésében. Királyuk azzal a feladattal bízta meg őket, hogy keressék meg a Tudás erdejében álló várat, amelyről egy nagyon régen íródott kódex tesz említést. Albert lovag és Pongrác lovag nem is késlekedett, azonnal útnak indult. A kódex leírása szerint nyolc feladatot kell teljesíteniük. Mindegyik próba egy-egy bibliai történethez kapcsolódik. Segítsetek nekik! Ha megoldottátok a feladatot, küldjétek el a szerkesztőség címére a megfejtést. Jutalmul minden egyes alkalommal megkapjátok a várat ábrázoló kép egy-egy darabját, így mire véget ér a sorozat, összerakhatjátok a kódexben látható képet. A megfejtéseket utólag is elküldhetitek. Címünk: Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. A borítékra írjátok rá: Gyermekvár.

Albert lovag és Pongrác lovag még sokáig emlegette az előző próba során átélt élményeit. Nagyon tetszett nekik, ahogyan a sok, meseszép cseppkő csillogott-villogott a fényben.

– Kár, hogy a mi vidékünkön nincs ilyen barlang! Biztosan sokat járnék oda, hogy gyönyörködhessem a cseppkövekben…

– Ha legközelebb erre vezet a jó sorsom, Jégvölgyet nem fogom elkerülni! – tette hozzá Albert lovag. – Mit ír a kódex, a következő feladat is ilyen szép vidéken vár ránk?

Pongrác épp elővette a Szakáll királytól kapott, egérrágta könyvet, hogy megkeresse a hatodik próba leírását, amikor hirtelen nagy szél támadt. Ha nem tartotta volna erősen a kódexet, bizony szaladhattak volna utána.

– Keressünk egy szélvédett helyet! – próbálta Albert lovag túlkiabálni a nagy zúgást.

Lovaik sörényében erősen megkapaszkodva hamarosan egy kis barlangra találtak, ahol kipihenhették a szélviharral folytatott küzdelmüket. A könyvet is elővették, hogy végre megnézhessék, milyen feladat is vár rájuk.

– Van egy rossz hírem! – mondta Pongrác lovagtársának. – A kint tomboló szél nem fog addig alábbhagyni, amíg nem teljesítettük a következő próbát.

– Tudod, nemes barátom, biztos, hogy nem lesz könnyű. De eszembe jut az a bibliai történet, amikor Jézus és a tanítványai hajóra szálltak, hogy átkeljenek a túlsó partra. A Mester nagyon fáradt volt, hamar el is aludt. Még az időközben kitört vihar sem ébresztette fel. Pedig ott legalább annyira tombolt a szélvihar, mint itt. A hajó fedélzetére is fel-felcsaptak a hullámok. A tanítványok nagyon megijedtek. Azt gondolták, hogy menten elsüllyed a hajó, vagy darabjaira fog szétesni. Ijedtükben felébresztették Jézust, hogy segítsen rajtuk. Ekkor ő ráparancsolt a szélre, és az azonnal elcsendesedett. A tenger sem dobálta többet a hajót. A tanítványok pedig ámulva nézték a Mester hatalmát, akinek még a szélvihar is engedelmeskedett.

– Albert barátom! Honnan tudtad, hogy ehhez a történethez kapcsolódik a mi próbánk is?! Az a szerencse, hogy az egerek épen hagyták a lapnak azt a részét, ahol ezek az ábrák vannak. Még azt is el tudom olvasni, hogy Jézus képes mindenki életében helyreállítani a rendet. Az a feladatunk, hogy illesszük össze ennek a széttört hajónak a darabjait.

– Próbáljuk meg gyorsan! – kiáltotta Albert, és máris nekiláttak.

::Nyomtatható változat::