e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Józsué könyvében olvashatjuk (10,12–13) az emberiség egyik legkorábbi napfogyatkozás-leírását. Ennek pontos időpontját – részben a szintén említett holdfogyatkozás segítségével – Ponori Thewrewk Aurél csillagászattörténész, a bibliai események csillagászati és természettudományos vonatkozásainak elismert kutatója Krisztus előtt 1222-re datálta a kronológia módszertanával.

Napfogyatkozás természetesen nem csak az ószövetségi időkben fordult elő. A 2006. március 29-i fogyatkozás sávja a délelőtti órákban egy folyamatosan változó, átlagosan 200 kilométer széles sávként Afrikán halad át, érinti a földrész északi országait, Líbiát és Egyiptomot, átszeli a Földközi-tengert, majd Törökország területén jár a legközelebb Magyarországhoz. Ezt követően a Fekete-tengeren túl ér Európa keleti felére, majd folytatja útját Ázsia irányába. Ezeken a területeken és ezekben az országokban a jelenség teljes napfogyatkozásként látszik – a Föld-Hold-Nap rendszer egy vonalba kerül, a Hold eltakarja előlünk a pontosan négyszázszor nagyobb, de éppen négyszázszor távolabb levő Nap fényes korongját, és a Hold árnyéka végigsöpör Földünk felszínén.

Jóval nagyobb területről (így Magyarországról is) részleges napfogyatkozásként látszik e csodálatos természeti jelenség az emlékezetes 1999. augusztus 11-i teljes és a 2005. október 3-i részleges fogyatkozások után.

Hazánkban a Hold 11 óra 42 perckor harap bele a Nap felszínébe. A maximális, 60%-os fázis 12 óra 51 perckor következik be. Ezt követően Földünk hűséges kísérője szép lassan elvonul életet adó csillagunk elől, és a részleges napfogyatkozás 13 óra 58 perckor véget ér. Az időpontok Budapestre vonatkoznak, de néhány perces eltéréssel az egész ország területén használhatóak.

Az elmúlt esztendők fogyatkozásaihoz, illetve a Merkúr és a Vénusz bolygók Nap előtti átvonulásához hasonlóan most is felhívjuk a jelenséget megfigyelni szándékozók figyelmét arra, hogy a közvetlen Napba tekintés azonnali vakságot okozhat.

Úgyszintén súlyos és maradandó szemkárosodás a következménye a láthatatlan káros sugarak kiszűrésére alkalmatlan napszemüveg, kormozott üveg, túlexponált film, CD- és flopilemez használatának.

Gond nélkül megfigyelhető viszont a jelenség az erre a célra készült, speciális napszűrő fóliával ellátott, úgynevezett napfogyatkozás-néző szemüvegek, a legalább 14-es fokozatú hegesztőszemüvegek, illetve a gyári védőfóliával felszerelt csillagászati távcsövek használatával.

Mivel Európából legközelebb csak 2026-ban figyelhető meg ismét teljes napfogyatkozás, az esemény kapcsán számos magyar szak- és amatőr csillagász indul útnak – elsősorban Törökország irányába. Emellett a részleges fogyatkozás demonstrálására az ország számos pontján szerveznek távcsöves bemutatásokat a Magyar Csillagászati Egyesület megfigyelőcsoportjai, a különböző hazai csillagvizsgálók és csillagászati szervezetek.

A pontos helyszínekről és időpontokról, valamint a jelenséggel kapcsolatos bővebb információkról a www.mcse.hu és a hirek.csillagaszat.hu internetes címen tájékozódhatnak az érdeklődő olvasók.

Rezsabek Nándor

::Nyomtatható változat::