e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Hazánkban évente ötmillió tonna háztartási hulladék keletkezik. Ez azt jelenti, hogy mindannyiunkra ötszáz kilogramm szemét jut egy évben. Ezzel a mennyiséggel megelőzzük Olaszországot, Németországot és Japánt is. Ha beleszámoljuk még a különféle termelési ágazatok hulladékait is, akkor százhúszmillió tonna fölött van az a szemétmennyiség, melynek elhelyezéséről, ártalmatlanításáról minden évben gondoskodni kell.

Amennyire riasztóak, sajnos annyira igazak is ezek a számok! Nem alap nélküliek tehát azok az előrejelzések, melyek a közeljövőben településeink fölé magasodó szeméthegyeket festenek elénk. Egyre nagyobb gondot jelent a megtelt lerakók helyett újakat találni, hiszen bár szemetet mindenki termel, mégsem szeretne senki egy hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lakni.

A világ kezd ráeszmélni a hulladékhasznosítás fontosságára. Mi persze még nem – miközben kis hazánkban esztelen döntések következtében az eddig betétdíjas termékek egyre inkább fogynak. Így például tavaly decembertől a pezsgősüvegek is a kukákba vagy jobb esetben a szelektív hulladékgyűjtő edényekbe kerülnek. Tőlünk távolabb eközben a hulladékok felhasználásának újabb és újabb módjai jelennek meg. Egy meglepő hasznosítási lehetőségről tavaly a média is beszámolt.

Szingapúrban, úgy tűnik, megfejtették a titkot: nincs hulladék, csak rossz helyre került használt anyag, hiszen nemcsak az elhasznált és feleslegessé vált hulladékot gyűjtik sikeresen, hanem mindebből még turisztikai látványosságot is varázsolnak.

Fenséges gém csapkod szárnyával egy betongáton ülve, színes tengeri csillagok, apró rákok díszítik a fövenyt, a partközelben korallzátony növekszik, miközben buldózerek és dömperek dolgoznak fülsértő zúgással. Semaku a szingapúri kormány tervei szerint hamarosan az első olyan sziget lesz a világon, amely Szingapúr szemetéből épül fel. Az idelátogatókat a hulladék bűzén és a sós tengerillaton kívül hamarosan egy egyedülálló ökoturisztikai központ is várja majd a helyi döntéshozók elképzelése szerint, ahogy arról az egyik helyi környezetvédelmi internetes honlap beszámol.

Minden látszat ellenére ezen a területen virágzik a természet. A 350 hektáros part menti terület alig húszpercnyi hajóútra van a szárazföldtől, melynek gazdasági fejlődése és gyors modernizációja tetemes mennyiségű szemetet termel. Semaku 63 millió köbméter hulladékot képes elnyelni, ami megoldja Szingapúr szemétgondját egészen 2045-ig. A területre folyamatosan érkeznek a hulladékkal, építési törmelékkel, égésmaradékokkal megrakott uszályok, amelyekről naponta két tonna hulladékot kotornak át a markológépek a lerakóba. De a mérnököknek, kutatóknak és környezetvédelmi szakembereknek köszönhetően ezen a tájon a flóra és a fauna meglepően változatos; például madárból 55 félét számoltak meg. A tengerben óriási öszszefüggő, különleges hínár- és moszatmezőkre bukkantak, a tőkehalak pedig kifejezetten jól érzik magukat a part mentén, sőt rendszeres látogatók a cápák is. Semaku tengeri élővilága hihetetlenül sokszínű. Olyan élőlények is vannak itt, amelyeket Szingapúrban máshol nem találunk meg.

A ragadozó állatok megjelenésétől nem kell tartani, véli a szemétlerakó vezetője, ugyanis a hulladék 80 százaléka szervetlen anyag, amely valószínűleg nem vonz semmilyen, a tengeri élővilágra veszélyes állatot. Hogy biztosítsák a terület levegőjének tisztaságát, a szemétlerakó alkalmazottai termőtalajjal takarják be a hulladékot, miután elsimították és összetömörítették. A terület tápanyaggazdagságát az is bizonyítja, hogy két mangroveerdőt telepítettek vissza a part mentén; a cserjék komplex biológiai közösségeknek nyújtanak lakhelyet és táplálékforrást. Ezeket a vizes, iszapos talajon élő, érzékeny növényeket arra is használják a kutatók, hogy azonnal jelezzék, ha szennyeződés kerül a telepről a tengervízbe.

A helyi környezetvédelmi tárca az idén júliusban kívánja megnyitni a látogatóközpontot. Addig azonban különleges engedéllyel lehet csak belépni a körülbelül 370 millió USA-dollárból felépített hulladéklerakóba. Ennek ellenére számos szakmai weboldalon gyűjtik a jelentkezőket, akik Semakuban kívánják kutatni a biodiverzitást, a mangrovetelepek élővilágát vagy a változatos tengeri, illetve madárvilágot.

A Kossuth rádió Kék bolygó című műsora alapján összeállította: Benkovics Sándor

::Nyomtatható változat::