Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

„…meglátogatta Isten az ő népét” (Lk 7,16) – mi hogyan díjazzuk ezt a vizitációt? „Add nekem a szívedet…” (Péld 23,26) – ezt kéri cserébe Isten. Ő nem kíván alkalmi honoráriumot akár hússzor is évente, csupán egyszer – de örökváltságot ad érte. Isten nem az adóforintjainkat akarja, az ő látogatásának ennél sokkal nagyobb „ára” van: önmagunkat, teljes lényünket, azaz szellemünket, lelkünket és testünket egyszerre akarja birtokba venni a teremtés, a megváltás és a megszentelés jogán.

Ő azért jött Fiában hozzánk, azért lett az Ige testté, hogy ez a látogatás ne maradjon viszonzatlan, sőt a mi viszontlátogatásunkból színről színre való látás legyen. Itt még csak tükör által, homályosan, az élő Jézus Krisztusban való hitben történik meg az örök „Vagyok”-kal való találkozás. Örök országában pedig Isten úgy díjazza a mi vizitációnkat, hogy érvényesíti állandó letelepedési engedélyünket, amelyet már Fia megpecsételt – a saját vérével.

Most még az Úr zörget szívünk ajtaján. Ha befogadjuk őt személyes Megváltónkként és Szabadítónkként – Jézus neve pontosan ezt jelenti –, akkor a mi Urunk vendégei leszünk a nagy vacsorán, a Bárány menyegzőjén, Isten örök országában, melynek kapuján nem hiába zörgetünk majd hitelesített meghívólevelünkkel.

A mi látogatásunk végül is teljesen ingyenes, mert Isten szponzorálja a teljes, őhozzá vezető utat. De nincs visszaút, mert meghívása végleges, „hiszen az Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok” (Róm 11,29). Régen megígérte a Támogatót; fogjuk szaván, s vegyük komolyan az örök „Vagyok” ajánlatát! Fogadjuk el a magunk számára is érvényesnek, ami az „Ószövetség evangélistájának” tolmácsolásában így zeng évezredek óta: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézs 41,10)

„Hiszen ez nem is a karácsonyi ünnepkör üzenete!” – mondhatnánk. De előtte tegyük fel a kérdést: ki van az Atya jobbján, aki esedezik is érettünk? Ismerd fel, hidd el, fogadd el, és köszönd meg neki, hogy az Úr Jézus Krisztus a te Támogatód! Ez az igazi örömhír. (Nézz utána: Lk 22,69; Róm 8,34; Kol 3,1; 1Pt 3,22!) Minden földi támogatás hiábavaló, részleges és eredménytelen, de az Úristen nálad tett vizitjének a következménye teljes és végleges gyógyulás, szabadulás a bűnből, a halálból, az ördög hatalmából. S a te önként felajánlott hálaáldozatod ez lehet: „A szívem, lelkem, életem, / Ó, fogadd tőlem kedvesen, / Ne szolgáljon, csak téged.” (EÉ 161,1)

Ne félj! Az Úr érkezése a te számodra is ezzel a maradandó, mellékhatások és kockázatok nélküli következménnyel jár: „De őt, a fényest, nagyszerűt, / Mindörökre látom.” (Ady Endre: Az Úr érkezése) Ennek garanciája maga a nagy Látogató, aki nem mondott le rólunk: „Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd meglátjátok!” (Ézs 43,19a)

Garai András

::Nyomtatható változat::