Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A szórvány gondozásához és megtartásához szükséges hálózatot sok helyen kizárólag az egyházak jelentik – mutatott rá Sólyom László köztársasági elnök december 18-án, amikor fogadta a határon túli egyházak vezetőit Budapesten, a Sándor-palotában.

A találkozó elején elmondott köszöntőjében az államfő úgy fogalmazott: különösen a szórványban élők között fordul elő gyakran, hogy az igehirdetés és az evangélium az utolsó kapocs a magyar nyelvhez.

A köztársasági elnök emlékeztetett rá: már beiktatása alkalmával hangsúlyozta, hogy az országhatárokon kívül élő magyarság sorsának alakulását elnöki mandátuma egyik súlypontjának tekinti, ezért is kezdeményezte a határon túli magyarságot a 21. század elején leginkább érintő kérdésekkel foglalkozó konferenciasorozatot.

Sólyom László a jelen lévő egyházi személyeknek megköszönte a határokon kívül élő magyarok identitástudatának és értékeinek megőrzése érdekében végzett áldozatos munkájukat.

A találkozón – többek között – jelen voltak a négy erdélyi magyar protestáns egyház püspökei: Tőkés László Király-hágó melléki, Pap Géza kolozsvári református, Szabó Árpád kolozsvári unitárius, valamint Adorjáni Dezső Zoltán kolozsvári evangélikus püspök.

Szükség van az egyházak és az állam közötti folyamatos párbeszédre – mondta Sólyom László köztársasági elnök december 20-án, amikor a magyarországi egyházi vezetőket fogadta a Sándor-palotában.

A találkozó elején köszöntőjében az államfő kiemelte: „Fontosnak tartom megerősíteni, hogy az állam és egyház elválasztásának alkotmányos alapelve kiegészül az együttműködés elvével, amint ezt a magyar Alkotmánybíróság is megerősítette. Ezért szükség van az egyházak és az állam folyamatos párbeszédére. Ez nemcsak egymás kölcsönös elfogadása és tisztelete, hanem tapasztalatok, megfontolások és különösen értékek megosztása egymással.

Az egyházak átszövik a társadalmat, befolyást gyakorolnak az emberekre, és egyben reflektálnak is a társadalmi folyamatokra, sőt a maguk tanítása keretében kidolgoznak elvi válaszokat és iránymutatásokat is. Mindezek fontosak az állam számára is, hiszen ugyanabban az országban, ugyanazon emberek javára működünk, sőt alapértékeink is közösek. Ilyen közös alapértékünk az emberi személy és méltóság tisztelete, az élet értékének elismerése, a szabad akarat és a kommunikáció, a természet és a jövő nemzedékek iránti felelősség és az ezekkel az értékekkel ellentétes politikai uralmi rendszerek elutasítása.

Köztársasági elnökként kitüntetett figyelemmel kísérem a Magyarországon működő egyházakat és felekezeteket, és a legteljesebb mértékben támogatom működésük Alkotmányban rögzített alapjogát, a lelkiismereti és vallásszabadságot, amely minden embert és minden vallási közösséget, ezen belül minden egyházat egyformán megillet.”

A meghívottak között volt – többek között – Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Prőhle Gergely országos felügyelő, a Magyar Evangélikus Konferencia elnöke is.

MTI

::Nyomtatható változat::