Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Másodszor sem állta ki a törvényesség próbáját az oktatási miniszter 2004. augusztusi határozata, melyben államigazgatási eljárásban másodfokon is elutasította a református egyház immár jogosnak bizonyult kérését a gyógypedagógiai oktatás utáni közoktatási kiegészítő támogatás elismerésére.

A Horn-kormány által megkötött vatikáni megállapodás alapján 1998-ban vezették be a közoktatási kiegészítő támogatás rendszerét, s az óvodai nevelés, az iskolai oktatás és a szakképzés mellett a gyógypedagógiai oktatás mindhárom területe (a korai fejlesztés, a fejlesztő felkészítés és a konduktív gyógypedagógiai ellátás) kezdettől fogva jogcímét jelentette e támogatásnak. Miközben a költségvetési törvények évről évre változatlan szöveggel jelentek meg, 2003. január 1-jével Magyar Bálint tárcája megváltoztatta a jogszabály értelmezését, s a „gyógypedagógiai oktatás” kifejezés alatt immár nem értette a korai fejlesztést és a fejlesztő felkészítést. Közel kétszáz sajátos nevelési igényű gyermek kiegészítő támogatása nem jelentős összeg, így inkább elvi jelentősége volt annak, hogy a református egyház a független bíróságtól kért jogorvoslatot.

Bár 2005 májusában az egyház jogerősen megnyerte a pert a minisztérium ellen, az oktatási tárca a Legfelsőbb Bírósághoz fordult törvényességi fellebbviteli kérelmével. A Legfelsőbb Bíróság formai okokból megsemmisítette a Fővárosi Bíróság ítéletét, azonban az így megismételt – április 11-én lefolytatott – eljárásban ismét a huszonhárom hónappal korábbi végeredményre jutott: sérti a jogbiztonság és a jogállamiság elvét, ha egy állami szerv alapos indok nélkül megváltoztatja a jogszabályok értelmezését.

Az Oktatási, majd Oktatási és Kulturális Minisztérium az időközben eltelt közel három esztendő alatt nem tudta igazolni, hogy volt-e indoka az értelmezés változásának. Sajnálatos tény azonban, hogy Magyarországon a református egyháznak bírósági ítélettel kellett kikényszerítenie a közoktatásért felelős tárcától a sérült idegrendszeri, érzékszervi, mozgásszervi fejlődési funkcióikkal együtt élő, amúgy képzésre kötelezett gyermekeknek az ingyenes gyógypedagógiai oktatáshoz való jogát. Magyar Bálint utódjára, Hiller Istvánra vár a feladat, hogy – a jogerős bírósági ítélet alapján – eleget tegyen a gyermekük számára egyházi oktatást választó szülők alkotmányos jogai helyreállításának.

Forrás: Református Hírlevél

::Nyomtatható változat::