Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Olykor csalódunk nagyon várt eseményekben, az viszont igazi ritkaság, amikor többet kapunk a reméltnél. Bár az is lehet, hogy inkább a csalódásokra szocializálódtunk, nehezebben tudunk örülni a jónak. Április 13–15-én Nagyszeben – németül Hermannstadt, románul Sibiu – adott otthont az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre konferenciájának.

A gazdag hagyományú szász evangélikus városban stílszerűen az impozáns Erdélyi Evangélikus Akadémia volt a rendezvény színhelye. Ami a többletet illeti: ugyancsak ezen a hétvégén került sor Nagyszebenben – mely 2007-ben Európa kulturális fővárosa – az események sorozatát megnyitó ünnepségekre.

A városközpont hatalmas tereit zsúfolásig megtöltötte a tömeg pénteken és szombaton este is, hallgatva az egymást váltó zenekarok produkcióját, élvezve a tűzijátékot.

Kicsit restelkedtünk, amiért hazánkban alig került a köztudatba – bár tudtunk róla –, hogy a mára mind vallási, mind kulturális szempontból sokszínű város 2007-ben Európa kulturális fővárosa. Még akkor is alig írtak nálunk erről, amikor kiderült, hogy 2010-re Pécs kapja ezt a megtisztelő címet és feladatot. Úgy látszik, szomszédainkkal még mindig alig tudunk örülni egymás sikereinek. Pedig nyilvánvalóan számos szász, evangélikus és magyar érték is reflektorfénybe kerül az év folyamán.

Közelebb állt hozzánk – és ezzel kapcsolatban is sok információval gazdagodtunk – a szeptember 4. és 9. között sorra kerülő ökumenikus világtalálkozó. Erre kétezer-ötszáz delegátust várnak, de hangsúlyozzák: remélik, hogy nemcsak a hivatalos meghívottak, hanem a különböző vallásokhoz tartozó fiatalabb és idősebb hívek is ellátogatnak majd Nagyszebenbe, a világtalálkozóra. A főút mentén hatalmas sátor várja a delegátusokat, ott lesz a találkozó centruma, de ezenkívül még tíz további színhely – köztük a sportcsarnok – szolgál fórumul a programok számára.

Csábító lenne további hírekkel szolgálni, de nyilván bővebben beszámol majd az előkészületekről nemcsak az egyházi, hanem a világi sajtó is. Örvendetes, hogy – mint arról Varró Sándor református lelkipásztor tájékoztatott – a helyi egyházak valóban együtt dolgoznak, helyi előkészítő bizottságot alakítottak az egyetemes imahét szellemiségében készülve az eseményre. A világtalálkozó jelentőségét kiemeli, hogy ortodox többségű országban rendezik meg.

Jó volt meglátogatni a hatalmas gótikus evangélikus templomot (már csak ezernégyszáz német ajkú evangélikus alkotja a gyülekezetet), és jó volt részt venni az attól mintegy száz méterre található, szerényebb méretű református templomban (ezerkétszáz gyülekezeti tag lelki otthonában) a magyar nyelvű istentiszteleten.

Egészében örömmel állapíthattuk meg – még ha némi szomorúság vegyült is bele –, hogy a városnak annyi értéke van, hogy a diktatúra sem tudta tönkretenni.

Ami az EPMSZ Erdélyi Köre konferenciájának programját illeti, a tanácskozás az Erdély az Európai Unióban címet viselte. Három nagy előadás hangzott el; az első kettő kapcsolódott egymáshoz: Paul Phillippi történészprofesszor Erdély története – egy európai kísérlet?, míg Kozma Zsolt teológiai professzor Erdély a tolerancia földje? címen tartott előadást. A sokat és joggal emlegetett 1577-es tordai országgyűlés világviszonylatban is kimagasló esemény volt a szabad vallásgyakorlás törvénybe iktatásával. A tolerancia tisztelete mellett azonban látnunk kell, hogy a történelem – és benne az egyháztörténelem – az intolerancia története is. Tegyük hozzá, hogy a tolerancia humanista erény, nem keresztény érték. Jézus nem a másik ember tolerálására, elviselésére szólít fel, hanem a szeretetére.

Maksay Ádám mérnök Erdély építészeti öröksége az Európai Unióban címmel tartott előadást. Kiderült, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület hatszáznegyven templomából kétszáznegyvenhárom esik műemlékvédelem alá, de jelentős részük mögött már nem áll eleven gyülekezet. Jelenleg a felmérésnél tartanak. Hasonlóak tehát a gondjaink. Keresik a rekonstrukció lehetőségeit, illetve azt, hogy milyen funkciót tölthetnének be az épületek, számolva az uniós pályázati rendszerrel is.

Amikor a vártnál gazdagabb tartalmú hétvégét emlegettem, abba beletartozott az utazásunk előtti este is: Balla D. Károly ungvári író tartott nagy sikerű előadást életéről, munkájáról és Kárpátaljáról az EPMSZ magyarországi egyesületének a vendégeként. Az alkalmat az Evangélikus Élet is hirdette, és jelentőségét jelzi, hogy a Duna Televízió a teljes másfél órát felvette és rövidesen szerkesztett formában sugározza. Ajánlom a megtekintését.

A hétvége további megerősítését jelentette az EPMSZ új programjának, annak, hogy a munka súlypontja a Kárpát-medencére tevődjék át. Legközelebb Tatán – május 13. és 19. között – találkoznak a bázeli anyaegyesület és a Kárpát-medencei körök tagjai a hagyományos akadémiai napokon.

Dr. F. R.

::Nyomtatható változat::