A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

A következő irányelveket ajánljuk a tagegyházak figyelmébe a házasság, a család és a szexualitás kérdéseinek megvitatása során:

– Vegyük észre, hogy a gyakorlat és az életvitel kérdéseiben tapasztalt sokféleség apostoli abban az értelemben, hogy a sokféleség már az Újszövetség idejében és az első keresztények korában is nyilvánvaló volt (lásd ApCsel 15).

– Vegyük figyelembe az ökumenikus színtéren megtalálható többi véleményt, a lutheránus álláspontot pedig a többi egyház és szervezet viszonylatában, valamint saját lutheránus teológiai örökségünkkel összhangban fogalmazzuk meg.

– Ne felejtsük el, hogy a kérdésben összeegyeztethetetlen nézeteket, különbségeket és eltéréseket tapasztalunk abból adódóan, hogy a család, a házasság és a szexualitás a különböző kultúrákban eltérő megítélés alá esik.

– Gondoljuk végig, milyen mértékben jelenthetnek a család, a házasság vagy a szexualitás területén alkalmazott egyes gyakorlatok vagy elemek akadályt az üdvösségünk vagy a közösségként való együttélésünk számára annak fényében, hogy hitünk szerint mindannyian bűnösök vagyunk, akik számára a megváltást a Jézus Krisztusba vetett hit jelenti.

További javaslataink:

– Fogadjuk el, hogy a szexualitás Isten jó ajándéka. Ennek megfelelően továbbra is szükség van annak átfogó és árnyalt értelmezésére, hogy hogyan lehet ezt az ajándékot felelős módon megőrizni egy felelősségteljes kapcsolat keretein belül.

– Vegyük figyelembe azokat a tudományos eredményeket, amelyek relevánsak általában a szexualitás, konkrétabban pedig a homoszexualitás megértéséhez.

– Fontoljuk meg azt az állítást, hogy a szexuális irányultság nem feltétlenül személyes vagy morális döntés eredménye, hanem esetleg olyan feltételektől függ, amelyek már a döntés előtt is adottak.

– Fogadjuk el, hogy a szexuális (és a családi) kapcsolatok kialakításának és megélésének alapja a felelősségvállalás és a kölcsönösség. Bátorítsuk az egyházakat, hogy fordítsanak több figyelmet a szexualitással való visszaélés különböző formáira, például a prostitúcióra, a pornográfiára, a promiszkuitásra, az emberkereskedelemre vagy a vérfertőzésre, és ne kizárólag a homoszexualitásra koncentráljanak.

– Gondoljuk végig, hogy egy azonos nemű személlyel megélt felelősségteljes és állandó kapcsolat mennyiben egyeztethető össze a bibliai értékekkel.

– Ösztönözzük azokat az egyházakat, amelyekben a homoszexualitás nem kérdés vagy nem beszédtéma, hogy vegyék észre: a keresztény melegek és leszbikusok jelenlétével a világon minden egyháznak szembe kell néznie.

– Ismerjük el, hogy szexuális irányultságától függetlenül minden ember Isten képmására teremtetett. Ösztönözzük az egyházakat a világ minden táján, hogy gondolják végig, kizárnak-e bárkit is azok köréből, akikre így tekintenek.

– Bátorítsuk az egyházakat, hogy emeljenek szót azok jogai és méltósága érdekében, akiket az a veszély fenyeget, hogy szexuális irányultságuk miatt kriminalizálják őket.

– Folytassuk a nyitott, őszinte és önkritikus párbeszédet a család, a házasság és a szexualitás kérdéseiről. Tegyük fel a kérdést, mennyiben járultak hozzá az egyházak ezeknek a kérdéseknek az elfojtásához és elhallgatásához, megnehezítve ezzel egy nyitott hozzáállás kialakulását. Fontos, hogy az egyházak továbbra is teret adjanak a kérdések lelkigondozói környezetben történő megvitatásának.

– Bátorítsuk az egyházakat, hogy gondolják tovább lelkigondozói felelősségüket azoknak a személyeknek az esetében, akik házasságkötés nélkül, de egy szertartás keretében kívánják megerősíteni elkötelezett párkapcsolatukat.

– Tekintve a homoszexualitás kérdésének komolyságát, bátorítsuk az egyházakat arra, hogy ne hagyják figyelmen kívül sem a problémát, sem a homoszexuális férfiak és nők jelenlétét az egyházban. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy egyik egyház se erőltesse saját meglátását a többiekre a közösségen belül, hanem folytassuk a véleménycserét.

*Részletek a Lutheránus Világszövetség által Házasság, család és szexualitás címmel kiadott dokumentumból. Megjelent a Lelkipásztor című evangélikus lelkészi szakfolyóirat 2007/7. számának 265-266. oldalán.*

::Nyomtatható változat::