Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A vatikáni hittani kongregáció legújabb dokumentuma, amelynek címe Válaszok néhány egyháztannal kapcsolatos kérdésre, ismét csalódást, szomorúságot, de legalábbis elbizonytalanodást okozott az egyházak egységtörekvése, az ökumenikus mozgalom iránt elkötelezett hívekben felekezeti hovatartozástól függetlenül. Ugyanez a dokumentum továbbá bizonyára megütközést okozott azokban is, akik bár maguk nem tartoznak Krisztus hívő népéhez, tisztelettel és jóhiszemű elvárásokkal tekintenek Krisztus egyházára a világ sebeinek gyógyulását illetően. Az ökumené ígéreteiben nem bízók vagy azt egyenesen ellenzők – legyenek római katolikusok, protestánsok vagy ortodoxok – pedig szkepticizmusuk, kételyeik vagy éppen fundamentalista kizárólagosságuk számára igazolásként hivatkozhatnak e dokumentumra.

A nyilatkozat – amelyet XVI. Benedek pápa is jóváhagyott – a II. vatikáni zsinat egyháztana egy-egy részletének a korábbi idevonatkozó római tanításhoz fűződő viszonyát vizsgálja, s egyebek mellett – a 2000-ben kiadott Dominus Jesus dokumentumhoz hasonlóan – azt állítja, hogy a római katolikus egyház az egyetlen igaz egyház, következésképpen a katolikus egyházértelmezés szerint a reformáció egyházai nem egyházak.

Természetesen e problémát és magát a nyilatkozatot is sokkal árnyaltabban, higgadtabban és tudományosan kell megvizsgálni, mindazonáltal az tény marad, hogy a legtöbb emberben e rövid és markáns vatikáni dokumentum rövid és markáns, a bevezetőben említett kategóriákba sorolható reflexiókat és reakciókat vált ki.

Az alábbiakban három olyan nemzetközi ökumenikus egyházi szervezet válasznyilatkozatába pillanthatunk be, amelyekben a Magyarországi Evangélikus Egyház alapító és aktív tag, és amelyek számára a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szorosan együttműködő partnerszervezet.

Az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkárhelyettese, Georges Lemopoulos a nyilatkozat kapcsán az EVT 2006 februárjában Porto Alegrében tartott nagygyűlésének egyháztani dokumentumából idéz: „Minden egyház katolikus egyház, és nem csupán része annak. Minden egyház katolikus egyház, de nem annak teljessége. Minden egyház akkor tölti be a maga katolicitását, amikor közösségben van a többi egyházzal.” Továbbá megerősíti – ugyanúgy, ahogy az EVT 2000-ben a Dominus Jesus nyilatkozat kapcsán is tette –, hogy „továbbra is elengedhetetlenül fontos az alapvető ökumenikus párbeszéd és a közös krisztusi bizonyságtétel azokat a problémákat illetően, amelyekkel a világ ma szembesül”.

Az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára, Colin Williams közleményében ezt írja: „Mivel valljuk az egy, szent, katolikus (egyetemes – B. Z.) és apostoli egyházat, az az óriási ökumenikus feladatunk, hogy megjelenítsük ezt az egységet, amely mindig az Isten ajándéka.” A jelenlegi vatikáni nyilatkozatról továbbá azt mondja, hogy az „rávilágít annak a munkának a sürgős folytatására, amelyet a Charta Oecumenica az egység megvalósításáról ír. (…) Nem élhetünk megelégedettségben a sajnálatos megosztottság közepette.” Különösen is sajnálatosnak tartja, hogy e nyilatkozat a 3. európai ökumenikus nagygyűlést megelőző időszakban jelent meg. E nagygyűlésen mintegy ezer római katolikus, valamint ezer protestáns és ortodox keresztény hivatott közösen megélni és megvallani, hogy közös Urunknak, Jézus Krisztusnak a világossága az egység és a megújulás reményét adja egész Európának. „Ez az állásfoglalás nem téríthet el bennünket attól a feladattól, hogy a 3. európai ökumenikus nagygyűlés résztvevői Nagyszebenben párbeszéd, imádság és istentisztelet által egymás testvéreinek ismerjék el egymást Jézus Krisztusban, s felekezeti határokat átívelve kifejezzék, erősítsék és megéljék azt az egységet, amely Jézus Krisztus akarata az Ő egyháza számára. (…) A vatikáni dokumentum demonstrálja, hogy milyen sürgős és fontos az ökumenikus párbeszéd. Ami minket illet, az Európai Egyházak Konferenciája elkötelezett marad erre a feladatra, annak a csalódásnak ellenére is, amelyet a jelen vatikáni nyilatkozat okozott számunkra.”

A Európai Protestáns Egyházak Közösségének elnöke, Thomas Wipf „rossz jelzések”-nek nevezi a vatikáni nyilatkozatot. (Innen van írásom címe is.) A Hittani Kongregáció dokumentuma „érvelésben és rövidségben is irritáló” – szögezi le. Ugyanakkor fontosnak érzi hangsúlyozni, hogy itt egy hittételnek a katolikus értelmezéséről van szó, amellyel szemben lehet érvelni ugyanennek a hittételnek a protestáns értelmezésével. Ennek jegyében Thomas Wipf elnök elutasítja a katolikus érvelést, és felhívja a figyelmet arra a protestáns értelmezésre, amely szerint „az egyházaknak az eredeti ismérve az evangélium tiszta hirdetése és a szentségek helyes kiszolgálása. Ez – és nem több – szükséges ahhoz, hogy Krisztus egy egyházának hiteles kifejeződése láthatóvá váljon. (…) Mi egyháznak ismerjük el a római katolikus egyházat. Sajnálatos, hogy mind a mai napig ez nem mondható el fordítva. (…) Ez a dokumentum rossz jelzéseket ad le. A világ megpróbáltatásai is együttműködésre sürgetik az egyházakat. A közösségépítés nem egy hetyke cél, hanem a mi feladatunk. A hittételek kiemelkedően fontosak, de számunkra ezek nem osztják meg az egyházat” – vallja Thomas Wipf.

Ez az állásfoglalás mintegy összefoglalja a másik két szervezet reflexióját is, s ehhez bizonyára mi is sokan szív szerint csatlakozunk.

Dr. Bóna Zoltán, a MEÖT főtitkára

::Nyomtatható változat::