Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. (2Kor 5,17)

Húsvét után a harmadik héten az Útmutató reggeli és heti igéi a „jubiláló” gyülekezet Szentlélekben való örömének forrásáról szólnak: a feltámadott Úr Jézus részesít győzelmében; ujjongjatok! „Örvendezzetek Istennek, minden földek!” (GyLK 718) és: „Áldjátok, népek, a mi Istenünket, fennen hirdessétek dicsőségét!” (Zsolt 66,8; LK) Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert, de ez a képmás a bűneset következtében eltorzult, így ne csodálkozzunk azon, hogy Jézus ezt mondja (nekünk is): felülről „újonnan kell születnetek” (Jn 3,7)! Luther szerint a Krisztust követő, tehát „a keresztyén ember új teremtés, Isten újjáalkotott műve, már e földön elkezdi jövendő életét, amelyet most még csak hitében hordoz”. De miként maradhat meg a christianus ebben az újjáteremtett állapotában e földön? Jézus, az igazi szőlőtő hétszer (!) használja válaszában a marad igét: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek.” (Jn 15,4) Megtisztított szőlővesszőként így Istenünk dicsőségére élhetünk, hiszen ez a tanítványi lét célja. De milyen győzedelmet ígért a feltámadott Úr? Az a tanítvány, akit Jézus szeretett, így felel: aki „Istentől született (újjá), legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk” (1Jn 5,4)! Az öröm forrása végső soron Isten szeretete azok számára, akik hiszik, hogy Jézus az ő Fia. Ugyanakkor Isten a „haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen (…), hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem (…) a teremtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett, aki áldott mindörökké” (Róm 1,18.21.25). A halott bálvány és az élő ember imádatának, végső soron az önimádatnak e bűnéből csak a mindenkiért meghalt s feltámadott Krisztus szabadít meg a belé vetett élő hit által, „hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek”, hanem az Úr Jézusnak (2Kor 5,15). Átélted-e már Krisztus szorongató szeretetének e következményét (lásd a heti igében)? Ne kételkedj tovább, Jézus valóban megszabadít a bűntől; az őbenne hívőknek mondta: „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” (Jn 8,36) De mi lesz ennek a következménye? Akik Isten gyermekeivé lettek, azokban lakozást vesz az Atya-Fiú Lelke, s „akkor az, aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által (Róm 8,11). Íme, így részesít győzelmében, ha életed Urának vallod őt, és nem kiáltod szívedben, akár hangtalanul: „Feszítsd meg, feszítsd meg!”, hanem elismered: „Íme, az ember!”, aki valóban Isten Fia (Jn 19,6.5). Aki már most a Krisztusban van, részese lesz az új teremtésnek a mennyei Jeruzsálemben az Úr szolgájaként; ezek az emberek „imádják őt, és látni fogják az ő arcát, és az ő neve lesz a homlokukon.” „…az Úr Isten fénylik fölöttük…” (Jel 22,3–4.5) Ezért ujjongjatok Istennek: „Mind jöjjetek, örvendjetek, / Nagy vígan énekeljetek! / Ím, kész már üdvösségetek.” (GyLK 814,1) Jubilate Deo!

Garai András

::Nyomtatható változat::