Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A rendszerváltás óta eltelt tizennyolc évben az egyházak társadalmi szerepvállalása fokozatosan és jelentősen megnőtt. Egykori közintézményeiket az államosítás évtizedei után sorra kapták vissza. Ezek révén egyre szervezettebbé válhatott az az intézményi háttér, amely megalapozta annak a jogos társadalmi elvárásnak a teljesítését, hogy a keresztény felekezetek egyre komolyabb feladatokat vegyenek át az államtól az oktatás, a szociális (diakóniai) munka és a kultúra területén. A közfeladatokat ellátó egyházak történelmi tradícióiból egyenesen következik, hogy a szellemi-kulturális értékek terjesztésében is aktívan részt vegyenek. Ennek jegyében tartott konferenciát Az egyházak és a közművelődés címmel az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) és az Egyházi Közművelődési Egyesület (EKE) április 21-én a Budai Vigadó épületében.

Az immár hatodik alkalommal megrendezett, rendkívül gazdag és sokrétű programot kínáló konferenciát Szurmainé Silkó Mária, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetője nyitotta meg. A találkozó résztvevőit, előadóit és a szervezőket dr. Csepregi András, az OKM Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője köszöntötte.

A délelőtti szekció levezető elnöke Kiss László, az OKM Közművelődési Főosztályának vezető főtanácsosa volt. Partnerség a kultúrában – ezzel a címmel tartotta meg az első előadást Borbáth Erika, az egyik főszervező intézmény, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója. Gondolatmenetében kiemelt hangsúlyt kapott mind a vidék-, mind a városfejlesztés kulturális alapokra történő helyezése, valamint a megvalósítás eszközrendszerének gyakorlatba való átültetése. Borbáth Erika prezentációjában általános közművelődési programot tárt a hallgatóság elé; a szociokulturális szolgáltatások fejlesztésének lehetőségeit vázolta fel ez egymásra épülő cselekvési szintekre (megyei, regionális és országos programokra) lebontva. Külön szólt a kulturális közművelődés esélyegyenlőtlenséget csökkentő szerepéről, amelyben a képzett művelődésszervező szakember munkáját segítve – különösen a kistérségek esetében – kiemelt szerepük lehet az egyházközségeknek és a lelkipásztoroknak.

Beer Miklós római katolikus püspök, a Váci Egyházmegye főpásztora Kulturális örökség címmel személyes hangvételű beszámolót tartott arról, hogy az egyházban hogyan sikerült a legnehezebb időszakokban is megőrizni és továbbadni a kulturális értékeket. Rámutatott, hogy a kultúra terjesztése és a művelődés elősegítése ma is az egyházak egyik legfőbb feladata.

Márkus Mihály, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke A közművelődés mint egyházi küldetés címmel foglalta össze gondolatait az egyházaknak a rendszerváltás óta a közművelődés és az oktatás területén elért sikereiről és kihívásairól. A jelen helyzet elemzését tágabb összefüggésekben is igyekezett elvégezni; számadatokkal alátámasztva hasonlította össze a mostani állapotot és a 20. század első felében működő közegyházi szerepvállalás volumenét – a konklúziók levonását azonban a résztvevőkre bízta.

A konferencia témájáról a legátfogóbban Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke szólt Az egyház szerepe a közművelődésben címmel. A tanács elnökeként megemlítette a 2008 – a Biblia éve elnevezésű ökumenikus programsorozatot. Hangsúlyozta, hogy a közművelődéshez hozzátartozik a Biblia ismerete is, ugyanis a nyugati társadalomszerveződés alapjai a zsidó-keresztény kultúrában gyökereznek, akár elismeri ezt valaki, akár nem. Szebik Imre szerint egyes kistelepüléseken csak a lelkészek munkája által juthatnak hozzá az emberek a szervezett közművelődési programokhoz, amelyeknek – az általános vélekedéssel ellentétben – nem az a céljuk, hogy egyfajta rejtett térítő akcióként az egyházhoz csalogassák az embereket. A hitnek mint személyes világnézetnek a magánügy voltán túl a hit életstílusként, életvezérlő elvként és közösségteremtő erőként már közügynek számít, amit a vallásos közösségeknek a közművelődésben betöltött szerepe is bizonyít.

Kamarás István vallásszociológus, a Veszprémi Egyetem Tanárképző Karának docense A klerikálisok szerepe a közművelődésben címmel tartotta meg szakmai alapokra helyezett, személyes példákkal fűszerezett referátumát. Leszögezte: a klerikusoknak a közművelődésben csapatjátékosnak kell lenniük a laikus szakemberekkel való együttműködés keretei között. A lelkipásztorok egy része alkalmatlan a művelődésszervezés feladataira, mert képzésükből hiányzik az erre való felkészítés, és segítségük sincs ehhez, holott sok településen a gyülekezet a művelődés egyetlen lehetséges színtere. Az átfogó kép megrajzolásán kívül Kamarás István életszerű és időnként megrendítő példákat mesélt el arról, hogy az elmúlt évtizedekben egyes papok és lelkészek milyen nagy jelentőségű munkát végeztek el a közművelődés területén.

A Károli Gáspár Református Egyetem rektora, dr. Szűcs Ferenc az egyházak közművelődésben betöltött szerepén belül az egyházi oktatásügy kérdésére irányította a figyelmet Egyházi iskolarendszer a közművelődés szolgálatában című előadásában. Kifejtette, hogy az egyházi oktatás szükségessége a közművelődés részeként a missziós parancson alapul. A kultúra és a kultusz szó közös gyökerű, s e kettő kapcsolatából kettős cél fogalmazódik meg az egyházak számára: a kultúrateremtés és az értékőrzés. Szűcs Ferenc a protestáns iskolarendszer kultúraterjesztő küldetése mellett arról is szólt, hogy az egyházi iskolákban megvalósított kultuszi tradíció a műveltség értékein túl a gyerekek spirituális fejlődését is elősegítheti.

A konferencia délutáni szekciójának levezető elnöke Kádár Zsolt református esperes, az Egyházi Közművelődési Egyesület elnöke volt. Ő tartotta a szekció első előadását Az EKE szarvánál címmel; a 2003-ban megalakult egyesület történetéről és munkájáról számolt be.

Ezt követően az egyházak közművelődésben betöltött szerepének egy-egy részterületével ismerkedhettek meg az érdeklődők. Tislér Géza református lelkész, újságíró, a Magyar Televízió egyházi műsorainak szerkesztője e programok kulisszatitkaiba avatta be hallgatóságát annak a szerkesztési alapelvnek a jegyében, hogy a vallási műsorok célja nem hittérítés, hanem orientálás. Fritz Zsuzsa, a Bálint Zsidó Közösségi Ház igazgatója A zsidó közösség építése címmel a programszervezés mindennapi gyakorlatának sikereiről és gondjairól mesélt lendületes és figyelemfelkeltő stílusban.

„Hinnünk kell abban, hogy érdemes” – ezt a címet adta előadásának Novotny Zoltán újságíró, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke, aki a szervezet munkájáról, alapelveiről, az egyházi és a világi médiában betöltendő sajátos küldetéséről számolt be a közönségnek. Böszörményi Gergely, a Periferic Records Kiadó igazgatója, az évente megrendezett református zenei fesztivál főszervezője a tradicionális és modern egyházzene kultúrában betöltött szerepét és a zenei rendezvények fontosságát, kultúrateremtő erejét ecsetelte. Az utolsó előadást Bobory Zoltán, a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház igazgatója tartotta egy nagyvárosi kulturális intézmény mindennapi életéről, szervezeti hátteréről, kiadványairól és a közművelődés terén tett erőfeszítéseiről Egyházi intézmény a nagyváros központjában címmel.

A tartalmas konferencia a hozzászólásokat és kérdéseket követően Kereszti Ferencnek, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus regionális referensének a zárszavával fejeződött be.

Petri Gábor

::Nyomtatható változat::