Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 13
- Kálvin időszerűsége
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Kálvin időszerűsége
A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában március 18-án nyílt Kálvin-kiállítással kezdődött meg hazánkban a Kálvin-emlékévek 2014-ig tartó programsorozata.
A születésének ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a múlt üzenete a jelennek és a jövőnek – mondta az ünnepségen Márkus Mihály nyugalmazott református püspök, a Kálvin-bizottság elnöke, hozzátéve: a Magyarországi Református Egyház által szervezett programsorozat 2014-ben, Kálvin halálának négyszázötvenedik évfordulóján fejeződik be.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke Kálvin fő művére, az Institutio című munkára utalva kijelentette: „Hiszem és vallom, hogy Kálvin János ma is időszerű, tanai ma is lángra tudnak lobbantani szíveket.” „A Kálvin-emlékévek nem szólnak másról: az őszinte hálaadás, az Isten iránti köszönet hangján szólalhatunk meg, szólhatunk arról, hogy reformátusok vagyunk” – tette hozzá.
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke az összefogás jelentőségéről beszélt, s fontosnak nevezte, mennyire tudunk „készségesen és őszintén örülni” Kálvin örökségének. Mint mondta, Kálvin János örülne, ha hallaná, hogy a szétszabdalt magyar reformátusság képviselői az ő születésének ötszázadik évfordulóján, 2009. május 22-én Debrecenben összegyűlnek, és a Kárpát-medencei reformátusok kimondják: „Egyedüli jövőnk Krisztusban van, és mi együtt akarjuk követni.” A püspök ezzel a zsinati egységbe tömörülő Magyar Református Egyház megalapítására utalt. A Kárpát-medencei református egyházak elnökségeinek tanácskozó szervezete, a Generális Konvent tavaly júniusban Pápán határozott az alkotmányozó zsinat idei, május 22-i összehívásáról.
Az alapító alkotmány előzetes ratifikációját az MRE zsinata tavaly novemberben szavazta meg. A májusi zsinat célja, hogy helyreállítsák „az egykor erőszakkal szétszakított Magyar Református Egyház szervezeti egységét” – áll az alkotmánytervezetben.
Kálvin János (1509–1564) francia származású, svájci vallásreformátor 1533-ban fordult el a katolicizmustól. Önálló teológiai rendszerét a lutheri reformáció hatására alakította ki. A Kálvin 500 éve című jubileumi emlékkiállításon ezért is lehetett helye a tárlók egyikében Luther Márton végrendeletének, amelynek eredetijét az Evangélikus Országos Levéltár bocsátotta a kollégiumi Nagykönyvtárban október 31-ig megtekinthető kiállítás szervezőinek rendelkezésére.
Forrás: MTI
::Nyomtatható változat::
|