Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház fon­tos ta­nul­mány­kö­te­tet je­len­te­tett meg a 2009-es „Kál­vin-év” kez­de­tén Kál­vin idõ­sze­rû­sé­ge – Ta­nul­má­nyok Kál­vin Já­nos teo­ló­gi­á­já­nak ma­ra­dan­dó ér­té­ké­rõl és ma­gyar­or­szá­gi ha­tá­sá­ról cím­mel.

Idén ün­nep­li a vi­lág a gen­fi re­for­má­tor, Kál­vin Já­nos (1509–1564) szü­le­té­sé­nek öt­szá­za­dik év­for­du­ló­ját.

Mint­ha teg­nap lett vol­na, hogy a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház Lu­ther Már­ton (1483–1546) szü­le­té­sé­nek öt­szá­za­dik év­for­du­ló­já­ra em­lé­ke­zett. Pe­dig ak­kor 1983-at ír­tak. Az­óta el­telt hu­szon­hat év, ép­pen egy nem­ze­dék élet­ide­je. Eb­bõl is jól lát­szik, hogy Lu­ther a re­for­má­ció el­sõ, Kál­vin a má­so­dik nem­ze­dé­ké­hez tar­to­zott. Szûcs Fe­renc re­for­má­tus pro­fesszor­tól tu­dom, hogy Kál­vin egy le­ve­lé­ben „Drá­ga Apám”-nak szó­lí­tot­ta Lu­thert, s ami­kor a jó­val fi­a­ta­labb Me­lancht­hon egy­szer pa­nasz­ko­dott Kál­vin­nak az öreg Lu­ther ri­go­lyá­i­ra, Kál­vin em­lé­kez­tet­te õt, hogy Lu­ther azért még­is­csak a mi apánk…

Evan­gé­li­kus egy­há­zunk ne­gyed szá­zad­dal ez­elõtt a Lu­ther-év­for­du­ló el­múl­tá­val, 1984-ben adott ki egy szak­ma­i­lag az­óta is idõt­ál­ló ta­nul­mány­gyûj­te­ményt (Ta­nul­má­nyok a lu­the­ri re­for­má­ció tör­té­ne­té­bõl; szerk. Fa­bi­ny Ti­bor teo­ló­gi­ai aka­dé­mi­ai ta­nár, Bu­da­pest, 1984). For­má­tu­má­ban, cél­ki­tû­zé­sé­ben, szín­vo­na­lá­ban és tar­tal­má­ban a két kö­tet sok szem­pont­ból ha­son­lít egy­más­ra: A Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház ré­szé­rõl ele­gáns gesz­tus volt a Kál­vin-évet ez­zel a kö­tet­tel meg­nyit­ni.

Fel­ve­tõ­dik a kér­dés: ki­nek a teo­ló­gu­sa ez a fran­cia szár­ma­zá­sú, jo­got vég­zett, el­sõ köny­vét a po­gány Se­ne­c­á­ról író, sa­ját meg­té­ré­sét csak egyik zsol­tár­kom­men­tár­ja elõ­sza­vá­ban szûk­sza­vú­an em­lí­tõ, pa­pi or­di­ná­ci­ó­ban so­ha­sem ré­sze­sült Kál­vin? Aki hu­szon­nyolc (!) éve­sen ír­ta meg nagy ha­tá­sú mû­vét, az Ins­ti­tu­ti­ót (ma­gya­rul utol­já­ra dr. Bé­ké­si An­dor for­dí­tá­sá­ban je­lent meg a mû 1986-ban rö­vi­dí­tett vál­to­zat­ban Ta­ní­tás a ke­resz­tyén val­lás­ra cím­mel).

A II. va­ti­ká­ni zsi­nat utá­ni ró­mai ka­to­li­kus egy­ház­ban a Lu­ther-év­for­du­ló kör­nyé­kén több­ször is el­hang­zott, hogy Lu­ther nem­csak az evan­gé­li­kus egy­ház, ha­nem a ke­resz­tény egy­ház ta­ní­tó­ja. Két sze­mé­lyes em­lé­ke­met idé­zem fel: egy nem­zet­kö­zi Lu­ther-kong­resszu­son Ame­ri­ká­ban egy va­ti­ká­ni je­zsu­i­ta Lu­ther-ku­ta­tó­val be­szél­get­tem, aki el­mond­ta, hogy a Va­ti­kán­ban van egy „Lu­ther-Ec­ke” (Lu­ther-sa­rok), ahol a ka­to­li­kus Lu­ther-ku­ta­tók rend­sze­re­sen össze­jön­nek. A má­sik em­lék: ta­valy a Bib­lia éve kap­csán a fel­sõ­pe­té­nyi gyü­le­ke­zet öku­me­ni­kus ün­ne­pé­lyén szol­gál­tam, ahol a hely­bé­li plé­bá­nos tárt ka­rok­kal fo­ga­dott: „Én úgy sze­re­tem Lu­thert!”

Azt hi­szem, ne­künk, evan­gé­li­ku­sok­nak ha­son­ló­kép­pen kel­le­ne te­kin­te­nünk Kál­vin­ra. Nem ud­va­ri­as­ság­ból vagy fe­le­ke­zet­kö­zi dip­lo­má­ci­á­ból, ha­nem teo­ló­gi­ai meg­fon­to­lás­ból. A Kál­vin-év kap­csán jó len­ne so­kak­ban tu­da­to­sí­ta­ni, hogy Kál­vin nem­csak re­for­má­tus test­vé­re­in­ké, ha­nem õ Krisz­tus egy­há­zá­nak a teo­ló­gu­sa, te­hát a mi­énk is. Még ak­kor is, ha több kér­dés­ben nem tu­dunk egyet­ér­te­ni ve­le (a tör­vény sze­re­pe, a ket­tõs pre­des­ti­ná­ció, az úr­va­cso­ra ér­tel­me­zé­se, kép­el­le­nes­ség stb.). Ugyan­ak­kor ren­ge­te­get ta­nul­ha­tunk is tõ­le. Ol­vas­suk csak bib­li­ai kom­men­tár­ja­it: a Je­le­né­sek köny­vén kí­vül mind­egyik bib­li­ai könyv­rõl írt kom­men­tárt!

Én az Ins­ti­tu­ti­ót min­den evan­gé­li­kus teo­ló­gus­nak elõ­ír­nám kö­te­le­zõ ol­vas­mány­ként.

Kál­vin­tól nem­csak ala­pos bib­lia­is­me­re­tet, ha­nem lo­gi­kát és tisz­ta gon­dol­ko­dást is ta­nul­ha­tunk. Ne fe­lejt­sük, hogy õ a hu­ma­niz­mus esz­mé­in is ne­vel­ke­dett! Ezért sem meg­le­põ, hogy Kál­vin bib­lia­ér­tel­me­zé­sé­rõl Gán­óczy Sán­dor, a ma­gyar szár­ma­zá­sú ró­mai ka­to­li­kus teo­ló­gus írt köny­vet. Kál­vin­ra te­hát fi­gyel­nünk kell, mert Kál­vin a mi teo­ló­gu­sunk is!

Szerkesztõként Fa­za­kas Sán­dor, a Deb­re­ce­ni Re­for­má­tus Hit­tu­do­má­nyi Egye­tem rek­to­ra jegy­zi a fent em­lí­tett, ti­zen­négy írást tar­tal­ma­zó ki­vá­ló ta­nul­mány­gyûj­te­ményt. A kö­tet há­rom szer­ke­ze­ti egy­ség­re osz­lik: I. Kál­vin és Ma­gyar­or­szág (Hör­csik Ri­chárd és Már­kus Mi­hály ta­nul­má­nya); II. Egy­ház és teo­ló­gia (Pe­res Im­re, Szûcs Fe­renc, Fa­za­kas Sán­dor, Fe­ke­te Ká­roly írá­sa); III. Kál­vin-ha­tá­sok a Kár­pát-me­den­cé­ben és a ma­gyar kul­tú­rá­ban (Fe­ke­te Csa­ba, Sza­bó And­rás, Õsz Sán­dor Elõd, Bu­zo­gány De­zsõ, Bo­gár­di Sza­bó Ist­ván, Gyõ­ri L. Já­nos, Tõ­kécz­ki Lász­ló, Szath­máry Bé­la dol­go­za­ta).

A teo­ló­gia iránt ér­dek­lõ­dõ re­cen­zens szá­má­ra leg­iz­gal­ma­sab­bak a teo­ló­gi­ai ta­nul­má­nyok. Pe­res Im­re Kál­vin írás­ma­gya­rá­za­ti el­ve­it mu­tat­ja be for­rá­sok és szak­ta­nul­má­nyok fel­hasz­ná­lá­sá­val. Szûcs Fe­renc té­ma­vá­lasz­tá­sá­val a mai teo­ló­gi­ai bib­lia­ér­tel­me­zés ál­tal hang­sú­lyo­zott szem­pont­ra, ne­ve­ze­te­sen az exe­gé­zis és a dog­ma­ti­ka kap­cso­la­tá­ra hív­ja fel a fi­gyel­met Kál­vin pre­des­ti­ná­ció­ta­na és ekk­lé­zio­ló­gi­á­ja fé­nyé­ben. Fa­za­kas Sán­dor egy ke­vés­bé is­mert szem­pon­tot, Kál­vin szo­ci­ál­eti­ká­ját vi­lá­gít­ja meg. Fe­ke­te Ká­roly pe­dig Kál­vin és az is­ten­tisz­te­let cí­men ér­te­ke­zik, ami az egy­há­zunk­ban fo­lyó li­tur­gia­re­form pers­pek­tí­vá­já­ból kü­lö­nö­sen is ta­nul­sá­gos.

Bo­gár­di Sza­bó Ist­ván ta­nul­má­nya a kál­vi­niz­mus ha­zai irány­za­ta­it be­mu­tat­va há­rom tí­pus­ról szá­mol be: a tör­té­nel­mi, az egy­há­zi­as és a lel­ki kál­vi­niz­mus­ról.

A ha­tás­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok kö­zül új­sze­rû Sza­bó And­rás meg­kö­ze­lí­té­se, aki Szen­czi Mol­nár Al­bert Ins­ti­tu­tio-for­dí­tá­sá­val (1624) kap­cso­lat­ban a cím­la­pok iko­nog­rá­fi­á­ját is elem­zi.

A kö­tet ta­nul­má­nyai a leg­újabb ku­ta­tá­si ered­mé­nyek­re épí­te­nek, így teo­ló­gu­sok és egy­ház­tör­té­né­szek szá­má­ra egy­aránt jól hasz­nál­ha­tó, hi­ány­pót­ló a ké­zi­könyv. Az ol­va­só­nak a fen­ti gon­do­la­tok je­gyé­ben né­mi­leg hi­ány­zik az öku­me­ni­kus ki­te­kin­tés és Kál­vin eu­ró­pai és ten­ge­ren­tú­li ha­tá­sá­nak be­mu­ta­tá­sa. De ezt a célt ta­lán majd egy újabb kö­tet fog­ja meg­va­ló­sí­ta­ni.

A 2009-es Kál­vin-év mél­tó nyi­tá­nya ez a ki­ad­vány. Ám ol­vas­hat­tuk és hall­hat­tuk, hogy 2009 is csak kez­det, ugyan­is 2009–2014 kö­zött „Kál­vin-em­lék­éve­ket” hir­de­tett meg a Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház, 2014-ben ugyan­is a gen­fi re­for­má­tor ha­lá­lá­nak 450. év­for­du­ló­ja lesz. Csak re­mény­ked­he­tünk, hogy az elõt­tünk ál­ló öt év­ben a mi egy­ház­tag­ja­ink­ban is tu­da­to­sul, hogy Kál­vin Já­nos nem­csak egy fe­le­ke­zet, ha­nem Krisz­tus egy­há­zá­nak ta­ní­tó­ja.

Kál­vin idõ­sze­rû­sé­ge – Ta­nul­má­nyok Kál­vin Já­nos teo­ló­gi­á­já­nak ma­ra­dan­dó ér­té­ké­rõl és ma­gyar­or­szá­gi ha­tá­sá­ról. Szer­kesz­tet­te Fa­za­kas Sán­dor. A Ma­gyar­or­szá­gi Re­for­má­tus Egy­ház Kál­vin Já­nos Ki­adó­ja, Bu­da­pest, 2009. Ára 3800 fo­rint.

Fa­bi­ny Ti­bor

::Nyomtatható változat::