Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 13
- Kedves Gyerekek!
Gyermekvár
Hozzászólás a cikkhez
Kedves Gyerekek!
Albert és Pongrác lovagnak ismét a Tudás erdejében levő várnál van dolga: hét fordulóból álló lovagi tornán vesznek részt. Oldjátok meg ti is a nagyheti eseménysorozathoz kötődő feladatokat, és a megfejtéseket egyben, összegyűjtve küldjétek el a szerkesztőség címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. A végén ajándékot kaptok.
-
Albert és Pongrác lovag a többi bajvívó vitézzel együtt a vár mögötti hegyre vezető ösvényen bandukolt felfelé.
– Ez az utolsó előtti feladatunk ezen a rendkívüli bajvíváson – sóhajtotta Pongrác.
– És a legszomorúbb is, hiszen nagypéntekkel, Jézus keresztre feszítésével kapcsolatos.
– Szakáll király nem véletlenül akarta, hogy ezen a magas hegyen történjen meg a feladat teljesítése. Hiszen Jézust egy hegyen, a Golgotán feszítették meg.
– Úgy bizony. Miután a katonák megostorozták őt, ki is gúnyolták. Bíborszínű köpenyt adtak rá, a fejére pedig tövisből font koronát. Jézus sok helyen vérzett. A katonák letérdeltek előtte, és csúfolták. Azt mondták neki: „Üdvözlégy, zsidók királya!” Majd neki kellett a keresztfát felcipelni a Golgota hegyére. A katonák nagy szögeket vertek a kezébe és a lábába. Utána pedig csúfolták. Azt kiabálták: „Azt mondta, hogy Izráel királya. Akkor miért nem menti meg magát?!”
– Nem is egyedül feszítették meg őt. Két másik embert is kivégeztek vele együtt, akik rablók voltak.
– Mária, az anyja pedig ott sírt a többi asszonnyal a kereszt alatt. Amikor Jézus meghalt, nagy sötétség lett a földön. Mivel pedig kezdődött a húsvéti ünnep, levették őt a keresztről, és egy sziklasírba temették.
– Közben pedig mi is felértünk a hegyre, a kancellár pedig már itt is van. Elhozom tőle a feladatot tartalmazó tekercset!
::Nyomtatható változat::
|