Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

A ferencesek hatévente tartják tisztújító csúcstalálkozójukat, vagyis nagykáptalanjukat, mely az összegzés ideje. A világ harmadik legnépesebb szerzetesi közösségének, a ferenceseknek – vagy hivatalos nevükön a Kisebb Testvérek Rendjének – jelenleg tizenötezer tagja van, ezerháromszázzal kevesebb, mint hat évvel korábban.

Míg azonban a barátok 2003-ban száztíz országban működtek, most 113-ban. Az eltelt hat évben megszűnt a rend jelenléte Uruguayban, de négy, „frontvonalban” lévő új területen telepedtek le: Burkina Fasóban, Namíbiában, Szudánban és Mianmarban. Az utóbbi években egyes rendi egységek megszűntek, de újak is alakultak. Így a 2003-as 125 rendi egység mára 146-ra nőtt a következő megoszlásban: 103 provincia, 8 önálló kusztódia, 14 függő kusztódia, 20 fundáció és egy föderáció.

A létszámbeli csökkenés több provinciában már az ötvenes években megkezdődött, a zsinat utáni években némileg erősödött, és máig folyamatos. Az apadás várhatóan folytatódik a következő években is. Miért? Mert a közösség legnagyobb létszámban azokban az országokban van jelen, ahol kevés az utánpótlás. A ferencesek több mint fele európai, itt pedig nem várható a közeljövőben a hivatások számának növekedése. Jelentős a létszám Észak-Amerikában is, ahol szintén fogy a jelentkezők száma. Így egyre emelkedik az átlagéletkor: most 57 év, ám huszonkét rendi egységben meghaladja a 65 évet, sőt nyolcban a 70-et is. A csökkenés okai között a hivatások ingatagsága is szerepel, amely ma kortünet. Létszámbeli növekedés csak Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerika bizonyos részein tapasztalható.

Ferences szempontból a világ területe 14 úgynevezett konferenciára oszlik. Ezekbe tömörülnek a kisebb egységek, vagyis a provinciák. A legnépesebb az olasz, ennek része az albániai provincia is. A húsz olasz tartomány összlétszáma közel két és fél ezer. A második legnépesebb az anglofón konferencia (1856), amelynek Nagy-Britannia, Írország, Észak-Amerika mellett meglepő módon a litván provincia is tagja. Igen népes testület az északszláv (1520), illetve a délszláv (1232): a rangsorban a harmadik, illetve a hatodik helyen vannak – az északi a lengyelek, a déli pedig a bosnyákok és a horvátok miatt.

Hazánk az Alpokon túli vagy közép-európai csoporthoz tartozik, amely Franciaországtól Erdélyig fogja át földrészünk közepét. Ez a negyedik legnépesebb konferencia (1313). A magyar (113) és az erdélyi (52) rendtartomány együttesen ezen egység több mint egytizedét alkotja.

Ötödik legnépesebb a Mexikót is magába foglaló közép-amerikai konferencia (1266). Az egyetlen olyan csoport, amely egy ország területének ferenceseit fogja össze, a brazil. Létszám tekintetében ők a nyolcadikok (1035). Közös konferenciát alkotnak az Ibériai-félsziget országai (997 fő). Két konferenciára vannak felosztva a spanyol ajkú dél-amerikai országok. Ázsia, Óceánia és Afrika is egy-egy testületet alkot, valamint konferencia rangú a szentföldi ferences kusztódia.

A világ legnépesebb ferences provinciái a mexikói Ferencről és Jakab apostolról nevezett (426), a brazil Szeplőtelen Fogantatás (424), a hasonló nevű lengyel (357) és a bosnyák Szent Kereszt rendtartomány (352).

A bíborosi kollégiumnak hat ferences tagja van, köztük Paskai László nyugalmazott esztergom–budapesti érsek. A ferencesek közül 15-en érseki, 86-an püspöki rangban szolgálnak ma a világban, közöttük Majnek Antal Kárpátalján és Zserdin Antal Gellért Peruban.

José Rodrigez Carballo, a rend most újraválasztott spanyol nemzetiségű generálisa nem kedveli a statisztikákat, mert – mint rendtársainak mondta – „ha a számok jót mutatnak, akkor könnyen hátradőlünk és megnyugszunk, mintha minden rendben lenne; mit sem törődünk az együttműködéssel, hiszen elegek vagyunk magunknak; és ami a legrosszabb, nem kérdőjelezzük meg életvitelünket, gondolván, hogy a számok kielégítően bizonyítják életünk evangéliumi minőségét. Ha pedig a számok rosszat mutatnak, bűntudatunk támad, olykor alaptalanul, vagy belenyugszunk, hogy úgyse lehet csinálni semmit a fogyás ellen.” Mindezek a magatartások sem az evangéliumnak, sem a ferences eszménynek nem felelnek meg – figyelmeztetett.

„A szám nem minden – folytatta. – A mi erőnk nem az erős hadsereg és a lovak sokasága, hanem az Úr maga. Szögezzük le, hogy jövőnk elsősorban az evangéliumi élet minőségén múlik. Ugyanakkor a számokra is oda kell figyelni.”

Szerdahelyi Csongor (Magyar Kurír)

::Nyomtatható változat::