Keresztény szemmel

Kiránduló gyülekezetek figyelmébe!

Hozzászólás a cikkhez

Akik szeretnek jó levegőn, rendezett parkban sétálni, gyönyörködni a színekben, formákban, érezni a virágok illatát, azok bizonyára jártak már Vácrátóton, az arborétumban. Ha mégis kimaradt volna eddig, alkalomadtán okvetlenül ajánlott pótolni a mulasztást. Budapestről negyvenperces kényelmes autózással lehet elérni a 2A autóút felől, de vasúton vagy autóbusszal is könnyen megközelíthető.

A jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia kutatási helyeként is működő park alapításának időpontja homályba vész. Az azonban biztos, hogy első említése a 19. század első harmadából származik, s a kor szokása szerint az angol kertépítési hagyományoknak megfelelően, a romantika jegyében született.

Esős időben keltünk útra, bízva az idő jobbra fordulásában. Azonban csalatkoznunk kellett, így szemerkélő esőben vágtunk neki a sétának. S igazán szerencse, hogy nem mindig úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk. A frissen öntözött növények harmatossága, a portól megtisztított szirmokon ringatózó esőcseppek olyan színpompás látványt varázsoltak elénk, amelyért érdemes volt vállalni a kabátos sétálást. Hiszen nemcsak a szokásos tavaszi szirmok tarkállottak, de üdévé vált a növények szára, törzse, levele is.

A kert számtalan látnivalót rejt. Sétánkat a nagyrét és a kutatóintézet központi épülete mellett elhaladva kezdjük. Mivel az arborétumban több tó, patak található, így csaknem mindig valamilyen víz mellett vagy éppen rajta keresztül vezet az út. Első állomásunk az üvegház, ahol az egyik legnagyobb hazai dísznövénygyűjtemény található. Trópusi ritkaságokkal, ember méretű levelekkel találkozhatunk. A következő cél az egész parkra jellemző szentimentális hangulatot legtalálóbban kifejező, a lovagkort idéző épített romok. Egészen biztos, hogy nem akad gyermek, aki kételkedne benne: még ma is itt szoktak találkozni éjszakánként a lovagok szívük hölgyével. Innen egy íves hídon kicsiny szigetre érhetünk, amely kedvelt fotózkodó helyszíne esküvői pároknak.

Visszatérve felkereshetjük az erdélyi ácsok munkáját dicsérő, valósághűen megépített, ám nem működő vízimalmot. Nem messze tőle barlangot idéző alagút vezet az úgynevezett sziklás tóhoz, amely mesebeli tájként tárul elénk. Egy rövid, jól kiépített emelkedőn felkapaszkodva felülről is megszemlélhetjük. Ezután fás, ligetes területen haladunk keresztül, míg el nem érjük a virágoskertet. Szakember legyen a talpán, aki valamennyi növényt felismeri. Nemsokára a sziklakerti gyűjteményhez érünk, amelybe belépni ugyan nem szabad, ám körbesétálva jól szemügyre vehető. Leereszkedve visszatérünk a nagy tó túlpartjára, sőt akár be is sétálhatunk a csaknem a közepéig benyúló félszigetre.

Másfél órás sétánk vége előtt mindenképpen érdemes felkeresni a rendszertani növénygyűjteményt, ahol szabályos elrendezésben, tudományos igényességgel és célból ültetett növények régi biológiaórákat idéznek a laikus látogatóban. Ugyanitt tekinthető meg a gyógy- és fűszernövény-bemutató is.

Kifelé menet a főút melletti kis parkban rózsák kaptak helyet. A felhők mögül közben előbújt nap éltető sugarai szinte kiszívták a színpompás szirmokból a bódító illatot.

A vácrátóti botanikus kert külön érdekességgel is szolgál, elsősorban iskolások részére. A bejárat melletti úgynevezett Berkenyeházban látható kiállítás a gyermekek környezettudatos magatartásra nevelésének szolgálatában áll, itt ismerkedhetnek az élővilág sokszínűségével, vagy például megtudhatják, mit jelent a környezeti krízis.

A parkban mindenütt rend és tisztaság van, ami már önmagában is megnyugtatja a szemet, vidámítja a lelket. Jól karbantartott utakon közlekedhetünk, de azért a magas sarkú cipő nem ideális viselet. A sűrűn elhelyezett padokon megpihenhetnek a látogatók, hogy útjukat folytatva aztán mindenki felfedezhesse a saját maga arborétumát, teremtett világunk e kicsiny hétköznapi csodáját.

Az arborétum munkatársai csoportoknak szívesen biztosítanak idegenvezetést, ehhez azonban előzetesen be kell jelentkezni. Látogatás előtt tehát érdemes felkeresni honlapjukat (www.botkert.hu) vagy a 28/360-122-es telefonszámon érdeklődni a nyitva tartásról, a belépődíjakról.

Gyarmati Gábor

::Nyomtatható változat::