Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 41
- Köszönet a szabadságért
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Köszönet a szabadságért
Ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a határnyitás jubileumára a Deák téren
Idén ünnepeljük az 1989-es kelet-közép-európai történelemformáló eseményeknek, a soproni határnyitásnak, a berlini fal leomlásának és a kommunista diktatúrák összeomlásának a huszadik évfordulóját. A Magyarországi Evangélikus Egyház vezetőségének meggyőződése szerint helyes, hogy az eseményekre emlékezve az egyház hívei is hálát adjanak Istennek a változásért, a történelmi fordulatért, a régóta vágyott szabadság eljöveteléért. A ’89-es „annus mirabilis” eseményeinek huszadik évfordulója alkalmából egyházunk idén júliusban háromnapos megemlékezéssorozattal és emlékkonferenciával idézte fel a változásokat az egykori helyszíneken, Sopronban és Sopronpusztán. A jubileum ünneplésének méltó zárásaként október 2-án Hálaadás a szabadságért címmel ökumenikus istentiszteletet tartottak német és magyar nyelven a Deák téri evangélikus templomban. A Protestáns Fórum közreműködésével szervezett ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv református, Várszegi Asztrik római katolikus és Ittzés János evangélikus püspök, valamint Johannes Erlbruch budavári evangélikus lelkész és Willi Klinkhammer római katolikus pap liturgiai szolgálata mellett Margot Käßmann hannoveri evangélikus püspök hirdette Isten igéjét.
- augusztusában a páneurópai piknik sorsfordító történéseket indított el Európa történelmében. A magyar határnyitás nyomán Ausztriába menekülő keletnémetek, majd a szeptember 11-én Magyarországot nyugat felé elhagyó társaik nem sejthették, hogy az állam, melybe nem kívántak visszatérni, néhány hónap múlva nem is létezik már. A legtájékozottabb politikai szakértők sem látták előre, hogy a váratlan események mekkora mértékű változásokat indítanak el, és milyen hihetetlen gyorsasággal formálják át Európa arculatát. 1989-et az elemző publicisták joggal nevezték „annus mirabilis”-nek, a csodák esztendejének. A magyarok a szabadságért, a németek a szabadságon túl még országuk újraegyesítéséért is hálát adtak ezen az évfordulón.
A hálaadó ökumenikus istentisztelet bevezetéseként Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője köszöntötte a megjelenteket. Beszédében rámutatott: a húsz évvel ezelőtt történt sorsfordító események következtében nagyot fordult a világ. Mi, magyarok nagyon sok köszönetet kaptunk német testvéreinktől, akik úgy emlékeznek az akkor nálunk történtekre, hogy mi ütöttük ki az első követ a berlini falból. Azonban elsősorban mi tartozunk köszönettel – hangsúlyozta az országos felügyelő –, mégpedig az Európához tartozás lehetőségéért.
Másodikként Balog Zoltán református lelkész, a Protestáns Fórum elnöke, az Országgyűlés Emberi Jogi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnöke mondott bevezető- és köszöntőbeszédet.
„Isten a történelem Ura” – jelentette ki, majd sajnálattal jegyezte meg, hogy ezt a kijelentést már nagyon sokan próbálták felhasználni hatalmi érdekeik és politikai tetteik igazolására. Balog Zoltán leszögezte, hogy a keresztény mérték alapján hálát kell adnunk Istennek a történelmi események alakításáért, de e szerint a mérték szerint a hálaadást minden esetben az önvizsgálatnak kell megelőznie. A Protestáns Fórum elnökeként kifejezte abbéli örömét, hogy ökumenikus körben adhatnak hálát a húsz éve lezajlott eseményekért.
Az istentisztelet liturgiájában a Lutheránia ének- és zenekar működött közre, amelyet Kamp Salamon karnagy vezényelt. A zenei betétek alatt az ünneplő gyülekezet a húsz éve történt ominózus eseményeket dokumentáló fotókból összeállított diameditációt tekinthetett meg.
A hálaadó istentisztelet igehirdetői szolgálatát Margot Käßmann, a Hannoveri Tartományi Evangélikus Egyház püspöke végezte Gal 5,13–15 alapján. Prédikációjában felidézte Magyarországnak a változásokban betöltött döntő szerepét. Visszaemlékezett arra a feszültségre, amellyel lélegzetvisszafojtva nézték a televízióban, hogy miként kezdték 1989 májusától a magyar–osztrák határon lebontani a vasfüggönyt. Június 27-én csodálkozva figyelték a magyar és az osztrák külügyminiszter szimbolikus szögesdrótátvágását. Valami megmozdult. A wind of change (a változás szele) és a szabadság illata először Magyarországon vált érezhetővé. A német püspöknő kijelentette: a németeket mélységesen összeköti a magyarokkal az a szabadságszeretet, amelyet 1956-ban elnyomtak, de az évek hosszú során utat tört magának. A másik szabadságát előtérbe helyezni minden konvencióval szemben, a másoktól átvett törvény ellenében – ez mélységesen keresztény magatartás.
Gondolatmenetében Käßmann kitért azokra az „új nemzetiszocialista tendenciákra” is, amelyeket az új Európában való általános csalódottság erősített fel, de amelyek ellen keresztény kötelességünk közösen küzdeni. A püspök hangot adott abbéli reményének, hogy Istenbe vetett bizalommal át tudjuk vészelni a vészterhes időket, mint ahogyan a zsidók is átvészelték a sivatagban töltött idejüket.
Az istentiszteletet követően egyházunk vezetői a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében adtak állófogadást a hálaadó alkalom vendégei számára. A fogadáson – Hiller István miniszter megbízásából – Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője a Magyar Kultúráért díjat adományozta Willi Klinkhammer budapesti római katolikus papnak, aki befejezte Magyarországon végzett szolgálatát. Laudációt Balog Zoltán mondott.
Petri Gábor
::Nyomtatható változat::
|