Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 42
- Missziói felelősséggel az új évezredben
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Missziói felelősséggel az új évezredben
Ünnepi EKME-konferencia
Száz évvel ezelőtt, 1909-ben alakult meg a magyar evangélikus egyház külmissziói egyesülete (EKME). Erre a centenáriumra emlékeztek azok, akik október 8-án eljöttek a Deák térre. Az Insula Lutherana gyülekezeti termében tartott egész napos együttlét résztvevői természetesen arra is emlékeztek és emlékeztettek, hogy a szocializmus ideje alatt „kényszerszünetelt” az egyesületi munka, és tizenöt évvel ezelőtt Brebovszky Gyula lelkész kezdeményezésére szerveződött újjá.
A gyülekezeti terem zsúfolásig megtelt az egyesület tagjaival, a külmisszió barátaival és az érdeklődőkkel. Zalán Péternek, a külmissziói egyesület világi elnökének megnyitójával kezdődött az ünnepség, amelyen – némiképp meglepő módon – elsősorban nem a múlttal foglalkoztak. A konferencia résztvevői főként a „hogyan tovább” kérdésére keresték a választ, azaz arra, milyen módon szolgálhatja ez az egyesület is a 21. században a külmisszió ügyét.
A négy előadó: Peter Weigand, a Bajor Misszió lelkész-igazgatója (Neuendettelsau), Nagy Dorottya kutató (Göttingen), Heikki Hilvo, a Finn Missziói Társaság Ázsia-koordinátora (Helsinki) és Emmanuel Kileo missziói lelkész (Tanzánia) referátumaikban felvázolták a misszió mai helyzetét, és igyekeztek megválaszolni a felvetődő kérdéseket.
Csak néhány gondolat az elhangzottakból. A misszió szót új tartalommal kell megtölteni. – A misszió az egyház lényegének a kifejeződése, ahol a szónak és a tettnek elválaszthatatlan egységben kell szolgálnia és betöltenie Krisztus missziói parancsát. – Ma már Európa szorul misszióra.
Peter Weigand idézte a Pápua Új-guineai Evangélikus Egyház bennszülött püspökét: „Az európaiak elfelejtették az evangéliumot, Jézus Krisztus örömüzenetét.”
„Ahhoz, hogy szolgálhassunk a misszióban, hitelesen kell hirdetnünk és megélnünk az evangéliumot. Meg kell tehát újulnunk! Amikor pedig új identitást keresünk, akkor hinnünk kell a Szentlélek átformáló megújító, erejében” – fogalmazta meg Heikki Hilvo.
Az előadások szüneteiben kedves meglepetésként két házaspár – akik a németországi hessen-nassaui tartományi egyházhoz tartoznak, és maguk is több ízben végeztek kisegítő missziói szolgálatot Afrikában – afrikai népviseletben, szuahéli nyelven énekelt, amelybe lelkesen kapcsolódott be Emmanuel Kileo tanzániai lelkész is.
Váratlanul rövid időre megtisztelte az ünnepséget Mangasi Sihombing indonéz nagykövet is, aki evangélikus keresztényként rendkívül fontosnak tartja az egyházak missziói szolgálatát. Sok elfoglaltsága ellenére ezért szakított időt arra, hogy részt vegyen az ünnepség megnyitásán, és együtt örüljön a missziói egyesület tagjaival.
Nemcsak idős testvérek jelenléte jellemezte az együttlétet, hanem lelkes, vidám fiataloké is, akiknek a szolgálata friss, örömteli hangulatot teremtett. A fasori gimnazisták – Sztrókay Edit tanárnő kíséretében – rövid filmjükkel tettek hitet arról, hogy felelősséget éreznek a misszió iránt. Fiatal, leendő ének- és zenetanárok pedig – Brebovszky Klára vezetésével – énekeikkel színesítették az alkalmat.
Az ünnepség keretében hirdették ki a korábban kiírt teológiai pályázat eredményét is. A bírálóbizottság értékelése alapján az egyesület Csonkáné Szabó Magda lelkésznőt jutalmazta Európa mint missziói terület a 21. században című írásáért.
Az ünnepség kiállítás megnyitásával fejeződött be az Evangélikus Országos Múzeumban. Látogatói megtekinthetik az EKME múltjának és jelenének dokumentumait. A rendezők azt szeretnék, ha ez a „konferenciát záró kiállításmegnyitó” szimbolikus jelentést is hordozna. A misszióról való gondolkodásunk nem fejeződhet be egy ünnepséggel. Mindig kell, hogy nyitást, kezdést, indíttatást és új távlatokat hozzon Isten misszióra hivatott népe életében.
Id. Pintér Károly
::Nyomtatható változat::
|